Oldal 357 [357]
OCR
No COMMENT jelenség, amely számos formában és alakban jelenik meg." Egy 2014-es online omnibus felmérés szerint ugyan az amerikai felnőttek csupán 4596-a hallotta a troll kifejezést, de több mint negyedük (2896) mondta el, hogy volt már rosszindulatú online aktivitása számára ismeretlennel szemben." A troll provokáló, zavart, félelmet, haragot, ellenségeskedést kiváltó kommentelő, aki hülyének álcázva (esetleg valódi idiótaként) vagy gyűlölködő, agresszíven fenyegető posztolóként tűnik fel az internetes kommunikációban. Kéretlen, szándékosan támadó posztjai — az emberi viselkedés vagy az adott közösség normáinak gyenge pontjaira jól ráérezve — többnyire eredményt érnek el; zavart provokálnak, indulatokat, vitákat, gyűlölködő szóváltásokat generálnak. A troll — ahogy arra az egyik, a kifejezést a vonóhorgos horgászati technikából (trolling) eredeztető etimológiai magyarázat is utal — a horgot (támadó komment) kivetve várja, hogy a környéken lévő halak (az internetes kommunikáció résztvevői) ráharapjanak (reagáljanak), ami rövid időn belül konfliktushoz, bántó és megalázó acsarkodáshoz, az adott közösség megosztásához és bomlasztásához vezet. A trollkodás — hasonlatosan szinte valamennyi pusztításra is alkalmazható technikai felfedezéshez — hamar bekerült a hatalmi küzdelmek eszköztárába; a magányos trollok mellett megjelentek a propagandagépezetek által használt, fizetett bértrollok seregei is, a szervezett, irányított gyűlölködés intézményesített csapatai, akik koordinált tevékenységükkel sikeresen bizonytalanítanak el, keltenek nyugtalanságot és félelmet. A piacgazdaság körülményei között nem meglepő, hogy a , ne etesd a trollokat" („don’t feed the trolls”) típusú tanácsok mellett hamar felbukkant a praktikus ötletek „szakszerü” kínálata az üzleti szféra számára: a professzionális kommunikátorok „szaktanäcsai” a kommentekre valö helyes reagalasröl, a „negativ kommentek okozta válság menedzseleseröl”.° Jogállami viszonyok között — alapvető emberi jogi és alkotmányos kérdéseket vetve fel — természetesen merült fel a kommentekért való felelősség kérdése is. 2010-ben egy cég pert indított a szolgáltatásáról szóló cikkekhez fűzött egyes durva, gyalázkodó kommentek miatt a tartalomszolgáltató ellen, a személyiségi jogok, a jó hírnév védelméhez való jog sérelme okán. Az alperes álláspontja szerint * Dynel, Marta: „»Trolling is not stupid«: Internet trolling as the art of deception serving entertainment”. Intercultural Pragmatics, Vol. 13. 2016. No. 3. 353-381. Gammon, Jake: „Over a quarter of Americans have made malicious online comments”. yougov.com, 2014. oktöber 20. https://today.yougov.com/topics/politics/articles-reports/2014/10/20/over-quarter-americans-admit-malicious-online-comm ° Lasd Binns, Amy: ,DON’T FEED THE TROLLS! Managing troublemakers in magazines’ online communities”. Journalism Practice, Vol. 6. 2012. No. 4. 547—562; Crane: ,,Problémás komment a Facebookon? Így válaszolj!" Crane Blog, 2020. március 11. https://www. crane.hu/problemas_komment_facebook; „Negativ Facebook komment? Välsäg? Fenet!”. Futuremanagement, https://futuremanagement.hu/jott-egy-negativ-facebook-komment/ * 355 ¢
