Oldal 350 [350]
OCR
SZIGETI PÉTER között; 3. az életviszonyok túlfejlődnek a régi jogon, az új tagadja a régit, a régi és az új ellentmondása lép fel anélkül, hogy a törvényhozó reagálna az ellentmondásra, s jogalkotással küszöbölné ki azt. A társadalmi változások materiális szükségletei áttörnek a régi normákon és formális jogi kereteken, és azokba nem férnek bele az adaptáció hagyományos eszközeivel (jogalkalmazói interpretációs módozatok, fikció, vélelem, analógia, irányelv, elvi döntés). Az alkotmányosság alakulása ezért a jogfejlesztés bizonyos típusú szükségleteire reagál. A jogrendszer alkotmányossági kontrollja egyben az alkotmányosság materiális tartalmainak a produkciója és reprodukciója, az alkotmányos valóság, a , Verfassungswirklichkeit" értelmében. Szélesebb az alkotmány szövegénél, de csak az alkotmány és a fennálló jogrend keretei között történhet az alkotmányos valóság reprodukálása. A produkció innovatív mozzanata addig a felső határig mehet el, ameddig e bővített reprodukció a saját alapjain áll, és fejlődik. Nem rombolhatja le kiinduló előfeltevéseit, nem teremthet új alapot új alkotmány számára. Feltétele az alkotmányosság ezen értelmezésének, hogy egyetlen ilyen funkciójú, autoritással rendelkező szervezet, testület — az alkotmánybíróság vagy az USA esetében a Supreme Court - esetén van csak értelme működésének, mert ha létezne alkotmányossági konkurense vagy felettes szerve, akkor már nem lehetne az alkotmányosság letéteményesének őre helyzetében. Szemben a rendes és rendkívüli bíróság jogorvoslati logikájával, amely több lépcsőben is teret ad a jogszerűség-megalapozottság, az anyagi igazság érvényesíthetősége érdekében a felülvizsgálatnak, noha a jogerős ítéletek beálló joghatásai érdekében és/vagy a célszerűséghez fűződő érdek következtében a jogbiztonság igénye egyszer itt is lezárja az elvitathatósági folyamatot — mutatott rá G. Radbruch.”? Ha a pozitív jog elérné azt, amire törekszik, ti. hogy hézag- és ellentmondásmentes legyen, és a társadalmi valóság nem lenne állandó mozgásban, akkor valóban nem lenne szükség az , alkotmányosság"-nak az alkotmányhoz képesti többletfogalmára. Arra, hogy az alkotmányértelmezés monopóliumával erga omnes rendelkező testület a normatív érveléseket jogelvi érvelésekkel, s mindkettőt — szükség esetén — elvi-dogmatikai jelentésekkel, érvelésekkel egészítse ki. Az alapjogi bíráskodásban az alkotmányosság zsinórmértékeinek explicitté tételével, illetőleg a jogalkotó hatalom feletti alkotmányossági kontrollal válik e testület a hatalommegosztás tényezőjévé, eltérően attól a törvényességi kontrolltól, amelyet az igazságszolgáltatás lát el a végrehajtó hatalom fölött. Megoldásunk azt is tartalmazza, hogy az , alkotmány szelleme" értelmében vett alkotmányosságfogalomra csak akkor van szükség — anélkiil, hogy az irracionalitas területére lépnénk -, ha fellépnek alkotmányossági szükségletek: a három típus 33 Radbruch, Gustav: Jogfilozöfia. In Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Antológia a század első felének kontinentális jogi gondolkodása köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. + 348 *
