Oldal 346 [346]
OCR
SZIGETI PÉTER némiképp áthidalva a világnézetek (értékrendek harca) és az emberi jogok megalapozhatóságának megmutatott különbözőségeit — amely áthidalási nehézségeket az is oldja, hogy az emberi jogok katalógusához fenntartások fűzhetőek, továbbá azok értelmezésében számottevőek az adaptációs változatok. Kissé vulgárisan, a közvélemény előtt és annak címezve alkotmányról akkor beszélnek, amikor az tartalmazza az emberi jogok elismerését és a hatalommegosztást. Hozzáfűzve: ennek érvényessége a polgári társadalom adott, történelmi időszakára vonatkozhat, de aligha örök érvényű. (Alkotmány ugyanis már létezett az antikvitásban (vö.: Aristoteles: Athénaión politeia;"? a feudalizmus bizonyos helyein, az allamszocializmusban — úgyhogy tartózkodni szükséges a ma álláspontjáról generalizáló és visszavetítő anakronizmustól). Bemutatjuk: az alkotmányosság jogelméleti értelme pontosabban ragadja meg a polgári társadalmi berendezkedésben, egy jogrendszer működtetésében annak jogimmanens, helyes jogi mértékeit. Ugyanakkor e belső szemlélet kiegészítendő a jog jogon túlra, a társadalomra ható külső nézőpontjával. Karel Vasak (1977) figyelemre méltó, modern megoldása nem a természetes jogok keresésén alapult, hanem éppen a minket is foglalkoztató történelmi törekvések felől jellemez. A jogok három csoportját azok három generációjára tekintettel magyarázta, amikor összekötötte a szabadságjogok megjelenését a polgári forradalmakkal, a második generációs gazdasági-szociális-kulturális jogokat a szocialista forradalmak követelményeivel, míg a harmadik generációs, szolidaritási alapú jogokat — tehát az egészséges környezetért, a jövő nemzedékekért való felelősség, az emberiség közös kincsének védelme (Res communis omnium usus), a humanitarius segélyezés stb. — a gyarmatosítás alóli felszabadító mozgalmak igényeivel." A harmadik generációs jogok jelentősége az első és a második generációs Egyezségokmányok (1965, 1975) és egyéb nemzetközi jogi dokumentumok és fórumok gazdag joggyakorlata" után a globalizáció folyamatának felerősödésével, a fenntarthatósági problémák súlyosbodásával még csak növekedett. Igényli a szakjogi 13 Arisztotelész: Az athéni állam. Ford. Ritoók Zsigmond. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954. 4 Vasak, Karel: A 30-Years Struggle. The Sustained Effort to give Force of Law to the Universal Declaration. UNESCO Courrier, 1977. 11. 15 Itt gratulálhatunk az Ünnepelt kiterjedt hazai és nemzetközi jelentőségű jogtudományi munkásságához, amelyet az emberi jogok joggyakorlatának és az igazságszolgáltatás ebben betöltött szerepének szentelt. Lett légyen szó egy korai monográfiájáról, amelyet a büntető igazságszolgáltatásban a hatalommegosztás problémáiról írt (1987), vagy amikor az EJEB strasbourgi esetjogát a tisztességes (fair) eljáráshoz való jog dogmatikai alaposságú és mélységű elemzésével végezte el (Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007.). Ehumanista szemléletű munka nemcsak azt támasztja alá, hogy a bűnözőknek is vannak emberi jogai, hanem a nyomozó és vádhatóságoknak, az ítélkező bíráknak és a védelmet ellátó ügyvédeknek is releváns tudást közvetít ahhoz, hogy a kontradiktórius büntetőeljárásban jogszerű és megalapozott verdiktek születhessenek. + 344 +
