Oldal 282 [282]
OCR
FLECK ZOLTÁN szabadságukért. Az igények ugyan új formákat vehetnek fel, de a küzdelmek természete a régi: politikai. Hogy mi számít jogilag elismerhető igénynek, mindig is annak a küzdelemnek a kimeneteitől függött, amelyben azokat ügyes , normavállalkozók" előállították.? Ténylegesen nemzetközi jogi elismeréssel válhat valami sigazi" emberi joggá, annak minden nehézségével, veszteségével és lemaradásával, de eszmeként, politikai-jogi követelésként, intellektuális vállalkozásként sokkal korábban képesek hatni a valóságra. De a bizonytalanság a normává válás után sem szűnik meg: mire is jó mindez, jutott-e a világ előrébb, pontosabban vajon az élhetőbb világ elérésének az emberi jogok-e a legjobb eszközei? Nem érvelek az emberi jogok ellen, nem meggyőző az emberi jogi szkepszis sem. De felelőtlenség azt állítani, hogy minden rendben van, nincs dolgunk, legfeljebb a határozott előrehaladás a már megkezdett úton. A liberális demokrácia globális győzelmének rövid életű eufóriája már nem takarja el tárgyunk válságát. BARBARIZMUS ÉS CIVILIZÁCIÓ Határozottan állítható, hogy az emberi jogok eszméje a szenvedés, a kegyetlenség, az emberhez nem méltó körülmények elleni, gyakran reménytelennek tűnő harc eszköze. Az egyik olyan jelentős tényező, amely az erőszak visszaszorulását lehetővé tette.? Az erőszak mérséklése ugyan nem kielégítő, de mégis normáknak, köztük nemzetközi jogi, állami és morális szabályoknak köszönhetjük, hogy többnyire békésen vagyunk képesek együtt élni. A barbarizmustól való félelem azonban nem tűnt el, és nem is teljesen alaptalan. Egyének, emberi csoportok, vallások, államok néha barbár módon szedik áldozataikat. A félelem a legjobb eszköz az erőszak alkalmazásának igazolására: a barbároktól való félelem tesz minket barbárokká." Minden ilyen félelemből eredő hadjárat a , barbárok" ellen erősítette az ellenfelet és gyengítette a civilizációt. A civilizáción kívül élő barbárok képtelenek az együttélésre, idegen szabályok szerint élnek, nem tekintik emberi lénynek a másikat, tagadják az emberi univerzalizmust és hajlamosak zsarnoki hatalom alatt létezni. Ebből azért az is következik, hogy a másik megértésének hiánya hozza létre gyakran az idegenek barbárnak érzékelését. Valójában ugyanis alig tudunk valamit a nem letelepedett, nomád, „civilizaciön kívüli" embercsoportokról, ők történeti és szociológiai értelemben is ? Von Arnauld, Andreas — Von der Decken, Kerstin — Susi, Mart (eds.): The Cambridge Handbook of New Human Rights Recognition, Novelty, Rhetoric. Cambridge, CUP, 2020. 3 Pinker, Steven: Az erészak alkonya — Hogyan szelidült meg az emberiség? Budapest, Typotex Kiadó, 2018. Todorov, Tzvetan: The Fear of Barbarians. Chicago, IL, The University of Chicago Press, 2010. + 280 +
