Oldal 161 [161]
OCR
A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOGI NORMÁK ALKALMAZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI... a nemzeti bíróságok elsődleges szerepére épül, mivel a komplementaritäs elvének megfelelően az ICC akkor jár el egy ügyben, ha a joghatósággal rendelkező nemzeti bíróság nem képes vagy nem hajlandó eljárni." Ennek ellenére a magyar joggyakorlatban világosan megfigyelhető a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazásától való idegenkedés, amit jól mutat az is, hogy a magyar jogi szakoktatásban a nemzetközi bűncselekmények nem képezik sem a jogi egyetemi államvizsgák, sem a szakvizsgák részét." Ebben a rövid tanulmányban bemutatom, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a magyar bíróságoknak a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során. Ennek során először áttekintést adok a nemzetközi büntetőjogi normák implementálásával, értelmezésével, illetve a szokásjogi normák alkalmazásával kapcsolatban, majd elemzem a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazásával összefüggésben a iura novit curia elv és a politikai befolyás kérdését. A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOGI NORMÁK ALKALMAZÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI A MAGYAR BÜNTETŐJOGBAN A nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazását számtalan probléma nehezíti meg, amelyek általánosan megfigyelhetők más belső jogrendszerekben is. Az alábbiakban azokat a tényezőket mutatom be néhány példával illusztrálva, amelyek megítélésem szerint a legjelentősebb nehézségeket okozzák a magyar joggyakorlatban. A nemzetközi büntetőjogi normák nem megfelelő inplementálása A nemzetközi jogi normák átültetése egy belső jogrendszerbe nem mechanikus transzplantáció, hanem , fordítás a nemzetköziről a nemzetire"," amelynek során a jogalkotónak egyszerre kell megőriznie a nemzetközi norma eredeti tartalmát § "Lásd Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, 1. cikk és 17. cikk. A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósági rendszeréről bővebben Ádány Tamás Vince: A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága — Előzmények, tendenciák és előfeltételek. Budapest, Pázmány Press, 2014. Egy 2008-ban megjelenő tankönyv például úgy fogalmaz, hogy , A kötet nem tartalmazza az Emberiség elleni bűncselekményeket (Btk. XI. fejezet), mivel a nemzetközi bűncselekmények (béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűntettek) büntetendőségének jogforrása alapvetően nem a nemzeti jog, hanem a nemzetközi büntető szokásjog. Külön tárgyalásának a nemzetközi jog rendszerében, a nemzetközi jogirodalom kontextusában van értelme, amely terjedelménél fogva is egy önálló tankönyvet igényel." Kis Norbert (szerk.): A magyar büntetőjog tankönyve — Különös rész. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. 14. Knop, Karen: ,,Here and There: International Law in Domestic Courts”. New York University Journal of International Law and Politics, Vol. 32. 1999-2000. No. 2. 501-535. Itt: 506. + 159 +
