OCR
A NULLA POENA SINE LEGE ELV kiszabásához kapcsoljuk (így abba a büntetés végrehajthatóságának elévülése nem tartozik bele.). Az elkövető alkotmányos helyzete ": Az indítványok kifejezetten utaltak az 11/1992. AB határozatban megjelenő azon jogtétel alkalmazására is, amely szerint garancia hatóköre azokra a büntetőjogi szabályokra vonatkozik, amelyek , alapjogi szinten" érintik az elkövető helyzetét." A 11/1992. AB határozat azonban valójában csak azt mondta ki, hogy , a büntetőjogi felelősség minden szabályának módosulása, alapvetően és közvetlenül érinti az egyéni szabadságot és az egyén alkotmányos helyzetét"." Az Alkotmánybíróság viszont a 11/1992. AB határozat hivatkozása nélkül utalt arra, hogy az , alkotmányos jog által garantált védelem kiterjed a büntethetőség, a büntetéskiszabás és ezen kívül valamennyi olyan büntetőjogi szabályra, amely a büntetőjog alkalmazása során az egyén alkotmányos szabadságjogait érinti [...]7."" Ez a megállapítás azonban jóval tágabb körben vonja meg a garancia hatókörét, mint a büntetőjogi felelősség, illetve a büntetéskiszabás fogalma, amelyek az 11/1992. AB határozatban is szerepelnek. Az egyén alkotmányos szabadságjogait sezen kívül" ugyanis a (tágabb értelemben vett) büntetőjog alkalmazása során szinte bármely büntetés-végrehajtási kérdés szabályozása - így a büntetés elévülése, de akár a csomagfogadások száma is - befolyásolja. Ha tehát az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés alkalmazási körét az Alkotmánybíróság valóban az egyén alkotmányos szabadságjogait érintő ezen kívüli szabályokra kiterjedően határozta volna meg, akkor pontosan ellenkező következtetésre kellett volna jutnia. Az Alkotmánybíróság - talán ennek elkerülése végett - azt is megállapította, hogy a , jogegységi határozat az elkövetők büntetőjogi helyzetét nem érinti"."! Ez az értékelés azonban nyilvánvalóan téves, hiszen az elkövetőknek nemcsak az alkotmányos szabadságjogait, hanem büntetőjogi helyzetét is alapjaiban érinti, hogy a velük szemben kiszabott büntetés végső soron elévült vagy végrehajtható. A büntetőeljárási kérdések s Az Alkotmánybíróság a 35/1999. (XI. 26.) AB határozatra hivatkozással állapítja meg, hogy , gyakorlata értelmében a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvek által nyújtott védelem nem szűkíthető le a büntetőjog különös részi törvényi tényállás elemeire és az abban foglalt büntetési 48 Így pl. Veszprémi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja Bv.112/2013/2. 3. o. 7. bek. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c09f6951fa646d4cc1257c2300213ea3/$FILE/ III 1534 2013 indoC3YADtv9C39A1ny anonim.pdf (A továbbiakban indítványként ezt hivatkozom, a többi indítvány ezzel teljesen azonos tartalmú, illetve szövegezésű.) 5 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás IV. 3. pont 50 16/2014 (V. 22.) AB határozat, Indokolás [33]. 51 16/2014 (V. 22.) AB határozat, Indokolás [45]. + 153 *