Oldal 149 [149]
OCR
A NULLA POENA SINE LEGE ELV Az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kimondta, hogy a ,büntetőjogi felelősségre vonás egészére - a büntethetőség feltételeitől kezdve a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokig - ugyanazok az alkotmányos követelmenyek ervenyesek”.'? Az Alkotmánybíróság értelmezésében az Alkotmány 57. § (4) bekezdésében foglalt , bűncselekmény" kifejezés - annak lényegében kiterjesztő és a 2. § (1) bekezdésére tekintettel való értelmezése alapján - valamennyi anyagi jogi büntethetőségi akadály (köztük az elévülés) hiányát is magában foglalja." A jogirodalomban ezzel szemben volt olyan felfogás is, amely helyesebbnek látta az Alkotmány 57. § (4) bekezdés - és az abban szereplő bűncselekmény kifejezés olyan szűkebb értelmezését, amely szerint az Alkotmány csak ,,a [...] tényállásra és szankcióra vonatkoztatja a rendelkezést, e felfogás alapján az elévülési szabályok visszamenő megváltoztatása nem sérti az Alkotmány" ezen rendelkezését. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. § (4) bekezdését olyan esetekben tartotta csak alkalmazhatónak, amikor az elévülési idő már eltelt, de azt visszaható hatállyal újra büntethetővé tették volna. Amikor az elévülési idő csak folyamatban volt, de azt meghosszabbították, akkor a testület csak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének megsértését állapította meg.?? A jogállamiság elvének sérelme azon általánosabb (nem csak az anyagi büntetőjogra vonatkozó) megfontolásra is visszavezethető volt, hogy , a büntetőhatalom gyakorlására rendelt hatóságok mulasztása vagy a kézrekerítés eredménytelensége - mint kockázat - az államot terheli"? A jogállamiság elve körében a testület az elévülést az állam és a jog kiszámíthatóságának szemszögéből közelítette meg, az elkövető szubjektív várakozását nem vizsgálta, ezért nem tért ki a valódi és a nem valódi visszaható hatály közötti különbségre." A jogirodalomban azonban volt olyan álláspont is, amely szerint a még be nem következett elévülés meghosszabbítása elé az Alkotmány 2. § (1) bekezdése nem feltétlenül gördít akadályt." 3 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás IV. pont. 29 Vö. 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás V. pont. Ennek elemzésére lásd Györgyi Kálmán: A visszaható hatályú szabályozás lehetőségei a büntetőjogban. In Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások. Budapest, KJK, 1995. 137; illetve Hollán Miklós: A nullum crimen elve — a (4) bekezdés magyarázata. In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja I-II. Második, javított, bövitett kiadäs. Budapest, Szäzadveg, 2009. 2010-2011, 2084-2086. Vö. Györgyi: i. m. 137; illetve Hollän: A nullum crimen elve... 2084-2086. 22 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás V. 1. és 2—3. pont. 23 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás V. 1. pont. 4 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001. 544. Györgyi: i. m. 137. 21 25 e 147 +
