Oldal 148 [148]
OCR
HOLLÁN MIKLÓS mint amikor egy gyilkos abban bízik cselekménye elkövetésekor, hogy a bűntett nyomait eltüntetheti, és ezáltal a fenyegető büntetés elől megmenekülhet." AZ ALKOTMÁNY SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KORÁBBI GYAKORLATA Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 1949-es szövegváltozata az , állampolgárok jogai és kötelességei"" között nem nevesítette a nullum crimen sine lege elvét. Ennek alkotmányos garanciaként való megjelenése (más alapjogokhoz hasonlóan) a rendszerváltáshoz köthető." Az 1989. évi XXXI. törvény 34. §-a iktatta az alapvető jogok és kötelességek" közé azt a rendelkezést, amely alapján , senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt btincselekmény”.” Az Alkotmánybíróság is több esetben szembesült azzal a kérdéssel, hogy a büntető anyagi jogon kívüli (vagy nem egyértelműen abba tartozó) jogintézmények tekintetében az Alkotmány 57. § (4) bekezdése érvényesül-e. Az elévülés kapcsán Az alkotmányos garancia anyagi jogi fókuszának kérdése már a testület működésének kezdetén megjelent a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályozás kapcsán. A testület azonban ,az elévülés kérdését [...] a büntetőjog legalitásának alapján vizsgálta, tekintet nélkül az elévülés anyagi jogi vagy eljárásjogi természetéről folyó elméleti vitákra"."§ 4 BVerfGE, 25, 269., Rn. 102—103. 5 Eredetileg Alkotmány VII. fejezet. 16 Szomora Zsolt: Alkotmány és büntetőjog. A büntető jogalkalmazás alkotmányosságának egyes kérdései. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2015. 14. 7" Alkotmány 57. § (4) bek. Hatályos 1989. október 23. napjától. Ezen szöveg helyébe a 2007. évi CLXVII. törvény 1. §-a alapján a következő rendelkezés lépett: , [slenkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva — a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő más állam joga szerint nem volt bűncselekmény". Hatályos 2009. december 1. napjától. Elemzésére lásd Chronowski Nora: ,,Nullum crimen sine EU?”. Rendészeti Szemle, 56. évf. 2008. 4.. sz. 39-60. 18 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás V. pont. + 146 +
