Seite 136 [136]
OCR
HERKE CSONGOR DNS-t, ujjnyomot stb. találjanak. Mivel a CSI-hatás léte egyre inkább megerősítést nyert, az ügyészek az esküdtválasztáskor egyre gyakrabban kikérdezik a leendő esküdteket tévézési szokásaikról, ezzel is kizárva, hogy téves elképzelések alapján értékeljék a bizonyítékokat (azok hiányát). A CSI-HATÁS FAJTÁI Azt ma már senki nem vitatja, hogy a televíziót nézőknél kisebb-nagyobb mértékben, de a műsorok befolyásolják az értékítéletet. Ezek a műsorok hatással bírnak az eljárás összes résztvevőjére: nemcsak az esküdtekre, hanem a védelem alanyaira, az ügyészre, a bíróságra és a nyomozó hatóságra is. Ezért (noha hazánkban nincs esküdtszéki rendszer) nem mehetünk el szó nélkül a probléma mellett, hiszen valószínűsíthetően a magyar nyomozókat, ügyészeket, bírókat, védőket, terhelteket, sértetteket is befolyásolják azok a technikai megoldások, amelyeket a televízióban látnak. Magam védőként is tapasztaltam, hogy a terheltek és azok hozzátartozói sokszor olyan technikai megoldásokat (illetve ezeken alapuló bizonyítékok beszerzését) , követelik" meg a védőtől, amelyek nemcsak hazánkban, de még az USA-ban sem tekinthetők a mai napig általánosnak. Gyakori panasz, hogy a DNS-vizsgálat eredményére miért kell ennyit várni, amikor a filmekből kiderül, hogy a vizsgálat eredménye 2 perc alatt megjön; miért nem találják meg a helyszínen az ujjnyomokat, vérnyomokat, hiszen az láthatóan semmiség UV-lámpával stb. A szakirodalom a CSI-hatás nyolc fő fajtáját különbözteti meg: a) az erős ügyészi hatás; b) a gyenge ügyészi hatás; c) a terhelti hatás (fordított CSI-hatás); d) a rendőrfőnöki hatás; e) a producerhatás és az oktatási hatás; f) a technikai hatás; g) a sértetti hatás." 7 Részletesen lásd Chin, Jason M. — Workewych, Larysa: The CSI Effect. In Dubber, Markus (ed.): Oxford Handbooks Online. Oxford, OUP, 2016; és Cole, Simon A. — Dioso-Villa, Rachel: ,, Investigating the »CSI Effect« Effect: Media and Litigation Crisis in Criminal Law”. Stanford Law Review, Vol. 61. 2009. No. 6. 1335-1374. Ezek mellett megjelentek írások egyéb hatásokról is, ezeket azonban a szakirodalom kevésbé tekinti tudományosnak. Ilyen pl. az ún. , hollywoodi hatás", amely szerint a CSI arra késztette az igazságügyi orvosszakértők egy részét, hogy elhagyva szakmájukat a szórakoztatóiparban dolgozzanak tanácsadóként. Willing, Richard: , Medium Sends Message to U.S. Court System: »CSI« Effect Has Juries Wanting More Evidence”. Sun-Times, 2004. augusztus 15. s 134
