Oldal 109 [109]
OCR
FOGSÁG ÉS RABSÁG az életfogytig tartó rabságot, a határozott ideig tartó rabságot, a fogságot, a közhivatalvesztést, a pénzbeli büntetéseket és a bírói megdorgálást találhatjuk." A rabság, rabsági büntetés körvonalazásához a kodifikátorok a kerületi és a törvényhatósági börtönökre nézve a megállapított börtönrendszert hívták segítségül, nevezetesen az élelemre, ruhára, elzárásra, teljesítendő munkára és fegyelmi rendszerre vonatkozó szabályozást. A rabság meghatározása esetében az időtartam indifferensnek tűnt, hiszen határozott időtartamtól életfogytiglanig terjedhetett, s a választmány döntése értelmében törvényi minimum nem volt. A fogságot a börtönrendszer munkára, táplálásra és életrendre vonatkozó rendszabályai szerint letöltendő szabadságvesztés-büntetésként határozták meg. A fogság törvényi definíciójához tartozott, hogy az egy évnél hosszabb időtartamra nem terjedhetett.* Az 1843. évi javaslat is ismerte a Csemegi-kódexben oly nagyra tartott korrekcionalizációs technikát. Lehetővé tette ugyanis, ha a bűncselekményre különös részben rendelt rabság legcsekélyebb mértéke is súlyosnak tűnt volna, a fennforgó enyhítő vagy beszámítást korlátozó körülményekhez képest a bíró rabság helyett fogságot, fogság helyett bírói dorgálást is megállapíthasson.?"" Ugyanez fordítva is igaz lehetett: ha a bíró a fogsággal fenyegetett cselekmény esetében mindent összevetve súlyosabb büntetést szabott volna ki egy évnél, megtehette azt, és ezzel a döntésével egyben a fogságot is börtönre változtatta volna." Ez történt volna akkor is, ha a fogságra ítélt elkövetőnek terhére róható újabb súlyos bűncselekmények kerültek volna napvilágra, és újabb ítéletet kellett hozni ügyében." Hasonlóképpen a törvénytervezetben meghatározott esetekben a pénzbeli büntetés fogságbüntetésre volt változtatható."" Mindezekben a rendelkezésekben elég határozottan érzékelhető a törvényalkotó szándéka a bírónak tágas mozgásteret biztosítani a megfelelő ítélet meghozatalához, a mérlegelési tér tágításához. A büntetések átváltásának korlátját annyiban szabta meg, hogy egynapi rabság megfelelőjének a háromnapi fogságot jelölte meg, az egynapi fogságét öt forint pénzbeli büntetésként jelölte." A törvényjavaslat meglehetős egyértelműséggel rögzítette a fogság és a rabság fogalmát, melyet a szabadágvesztés-büntetés időtartamától és a végrehajtás körülményeinek súlyosságától tett függővé. Egyben a rabság és a fogság letöltését börtönben vagy fogházban rendelte. Ez a határozott különbségtétel már a börtön kifejezés terminológiai megállapodására utalt. A rabság és a fogság közti 52 Btk. 1843. 8. §. 53 Btk. 1843. 9. §. 54 Btk. 1843. 20—21. §. 55 Btk. 1843. 22. §. 56 Btk. 1843. 23. §. 57 Btk. 1843. 31. §. 58 Btk. 1843. 36. §. + 107 +
