OCR
FOGSÁG ÉS RABSÁG Az országos választmány elfogadta tehát az alválasztmány javaslatát, hogy alapelvi szinten különböztessen a szabadságvesztés-büntetés két formája (szintje) között. A súlyosabb bűnért elítéltekre a rabság, az enyhébb bűnelkövetőkre a fogság fokozat várt. A magyar gyakorlatban is fellelhető carcer és arestum kettősségére utalás persze pusztán formai hasonlóságot takart, lényegét tekintve aligha voltak összevethetők a rabság és fogság kettősével. Az érvelésben felbukkant a differenciálás szempontja is, hogy ti. , a kik csekélyebb vétségekbe, például kisebb verekedésbe elegyedtek, vagy a pénzbeli marasztalást megfizetni elégtelenek, épen azon szigorú elzárásra, viseletre és egyéb sanyarítások elszenvedésére kárhoztassanak, mellyek a magányrendszernél fogva megállapítandók volnának, a méltányossággal nem volna megegyeztethető". Szó esett arról is, hogy dorgálás és pénzbeli marasztalás után a kemény, magányrendszerű elzárás hirtelen ugrás volna a büntetőrendszerben, és erősen hiányzik a közbenső büntetési lehetőség. Ez lett volna a fogság. Az érvelésből világosan kiderül, hogy a rabság immáron a választmány tagjainak gondolkodásában összekapcsolódott a súlyosabb bűnökre szabott, magányrendszer szerint végrehajtott, szigorú rezsimű szabadságvesztés-büntetéssel. Vagyis konstatálható, hogy a , rabság" elhagyta korábbi, általános jelentését, s a kodifikáció folyamatában elnyerte speciális tartalmát. Miképpen a rabsághoz viszonyított , fogság" kifejezés is, melyet az országos választmány definiált is. Eszerint , a fogsági büntetés egyedül a szabadságtól való megfosztásban álljon". Azt is rögzítették, hogy miután az anyagi javaslat készítői amúgy is tárgyaltak erről, a fogságbüntetés generális maximumakent az egy esztendöt határozták meg." Miután a magányrendszer általánosan elfogadtatott, az újonnan felvett , fogság" lényegében hossza alapján különbözött a rabságtól, továbbá valamiféle formális szigor következtében, mint az egyenruha.? ,[...] el lévén büntetések sorába fogadva a fogság, ennek börtöntől való megkülönböztetésére nézve szinte szükséges ez utolsóban néha az egyenruhát is a súlyosítás egy eleméül megállapítani [...]"? Az országos választmány előtt álló alapelvi döntések egyike volt arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen elemek alkossák a majdani börtönrendszert. Vajon megoldható-e a szabadságvesztés-büntetés tervezett mintája a törvényhatósági börtönök fejlesztésével, vagy további, ún. kerületi börtönöket kell-e létrehozni? A válasz egyértelmű volt: már az 1825/1827. évi 8. törvénycikk által kibocsátott rendszeres bizottság is a kerületi börtönök felállítását javasolta, mely a Helytartótanács 1820. évi, kerületi dolgoztató fenyítőházakat illető felírásának koncepciójára 30 Az országos Választmány XVI-ik ülése November 14-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 36. 3 Az országos Választmány XVIII-ik ülése November 18-ik napján 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 39. Az országos Választmány XIX-ik ülése November 19-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 41. 32 + 103 +