Oldal 90 [90]
OCR
KORINEK LÁSZLÓ Érdekes, hogy a dolog mégsem ennyire egyszerű. Sokáig uralkodónak volt tekinthető az a nézet, amely szerint a rendőri jelenlét a kriminalitásra visszatartó hatást gyakorol.? Ezt a vélekedést azonban megkérdőjelezte az az 1973-ban lefolytatott empirikus vizsgálat, amely Kansas Cityben tárta fel a rendőri járőrözés és a közbiztonság legfontosabb összefüggéseit, pontosabban inkább azok hiányát. A George Kelling és munkatársai által végzett felmérés adatai szerint a bűnözés nem reagált érzékenyen a nyílt ellenőrzés jelentős csökkenésére." A későbbiekben — többek között George Kelling által — végrehajtott kutatások eredményeit úgy lehet összefoglalni, hogy maga a rendőri létszám és a konkrét cél nélkül végzett járőrözés valóban nincs érzékelhető hatással a bűnözés alakulására, a jól megtervezett, előzetes adatfelmérésen és tervezésen alapuló akciók azonban már hozhatnak eredményeket."" Tény mindenesetre, hogy a rendőri létszám, vagy akár a jelenlét meghatározott minőségi — alkotmányos és szakmai — kritériumoknak való megfelelés hiányában nem tud eredményesen hozzájárulni a biztonság védelméhez.” Nem meglepő tehát, hogy a rendőrsztrájkoknak a kriminalitás alakulására gyakorolt hatása nem olyan jelentős, mint ahogyan azt a szervezet és a bűnözés kölcsönös függőségének általános feltételezése alapján gondolhatnánk. A tapasztalatok szerint a közbiztonság őreinek munkabeszüntetése nem jár a kriminalitás jelentős növekedésével." Sőt: egyes kutatók adatai arra utalnak, hogy a szükségképpen diszkriminatív, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportokat sújtó, proaktív rendőri működés visszafogása (például munkalassító akciók révén) a bűnözés csökkenése irányába hat." Kétségtelen tény, hogy vannak arra utaló adatok is, amelyek szerint a rendőrsztrájkok negatív módon hatnak a közbiztonságra. Példaképpen említhető az 1919-es bostoni eset, amikor súlyos zavargások törtek ki a munkabeszüntetés idején. A kézenfekvőnek tűnő összefüggés ellenére a helyzet alapos elemzése alapján ° Wilson, Orlando W. - Mc.Laren, Roy: Police Administration. New York, NY, McGraw Hill, 1963. Kelling, George — Pate, Tony — Dieckman, Duane — Brown, Charles E.: Ihe Kansas City Preventive Patrol Experiment — A Summary Report. Washington D.C., Police Foundation, 1974. Kelling, George: The Newark Foot Patrol Experiment. Washington D.C., Police Foundation, 1981; Di Tella, Rafael — Shargorodsky, Ernesto: „Do Police Reduce Crime? Estimates Using the Allocation of Police Forces After a Terrorist Attack”. The American Economic Review, Vol. 94. 2004. No. 1. 115-133. Finszter Géza — Korinek László: , Rekviem egy rendőrségért". Népszabadság, 2009. február 28. 133 Pfuhl, Edwin H. Jr.: „Police Strikes and Conventional Crime”. Criminology, Vol. 21. 1983. No. 4. 489-504. 4 Sullivan, Christopher M. — O’Keeffe, Zachary P. O.: „Evidence that Curtailing Proactive Policing Can Reduce Major Crime”. Nature Human Behaviour, 2017. No. 1. 730-737. .88 +
