OCR
A KRIMINÁLPOPULIZMUS MARGÓJÁRA GÖNCZÖL KATALIN! BEVEZETŐ A kriminálpopulizmus lényegéről szóló gondolatmeneteket többen leegyszerűsítőnek vagy homályosnak tartják. Roger Matthews brit kriminológus szerint például a kriminálpopulizmus bemutatását tartalmazó anyagok elméleti szempontból hiányosak, esetenként szelektívek, érzelmileg túlfűtöttek, ezért nem meggyőzőek.? Fleck Zoltán jogszociológus a kriminálpopulizmussal foglalkozó kutatásokat a túlzott általánosítás miatt marasztalja el. Szerinte a ,, civilizálódás történeti trendje csak az egyik, jelentős nemzeti különbségekkel megvalósuló folyamat, önmagában nem tárja fel azt a társadalmi kontextust, amely a büntető populizmus megértéséhez sztikséges”.* Flecknek igaza van abban, hogy a kriminálpopulizmus a maga teljességében a szignifikáns nemzeti, kulturális, antropológiai, tehát meghatározott társadalmi, gazdasági, politikai kontextusban nyilvánul meg, és tudományosan így tárható fel. Az 1980-as evek közepe - a punitiv kriminälpolitika „feszekrakäsa” — óta azonban hosszú idő telt el. Több mint negyven év alatt összegyűlt annyi kutatási, társadalmi, politikai tapasztalat, amely a punitív büntetőpolitikai tendenciák és a populizmus összefonódására, e folyamat általánosabb jellemzésére talán mégis alkalmas. Most kísérletet teszek ezek rövid összefoglalására. Az a hipotézisem, hogy a globális gazdasági folyamatok, az ezek hatására létrejövő világméretű társadalomszerkezeti átalakulás, az erre adott, országonként eltérő politikai-hatalmi reakciók között találhatunk nemzetek feletti, országokon, azok hagyományain átívelő, markáns társadalomszervező reakciókat. Ezek politikai, társadalmi, kommunikációs lenyomata a kriminálpolitikában, ezen belül a késő modernitás büntetőpopulizmusában is tetten érhető. ! Az MTA doktora, professor emeritus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológia Tanszék. Matthews, Rogers: „Ihe myth of punitiveness”. Theoretical Criminology, Vol. 9. 2005. No. 7. 175-201. Fleck Zoltän: Civilizäciös válság és a büntető populizmus. In Borbiré Andrea — Inzelt Eva — Kerezsi Klára — Lévay Miklós — Podoletz Lena (szerk.): A büntető hatalom korlátainak megtartása. A büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Budapest, Eötvös Kiadö, 2014. 149-162, 156. .75 +