OCR
GELLÉR BALÁZS a Völkisch mozgalom és az antiszemitizmus felé orientálódása is hatással volt erre a szakításra, bár Wagner az, aki továbbra is legtöbbször jelenik meg Nietzsche írásaiban, többször, mint Szókratész, Goethe vagy Jézus." Nietzsche nem vetette el ugyanakkor a valódi keresztény lét (ahogy Jézus élt) lehetőségét, sőt szükségességét bizonyos emberek számára." A Ring állam- és jogfilozófiája olyan összetett, hogy több monográfia is szükséges lenne kifejtésére." Wotan lándzsáján a rovások nemcsak szerződéseket, társadalmi szerződést jelképeznek, amellyel hatalmát megvásárolja. Az őséletet jelentö körisfa kiszäradt, mert Wotan kifaragta ägaböl därdäjät. Siegfried, a föistentől származó emberi unoka széttörte Wotan dárdáját Nothunggal, éppen azzal a karddal, amelyet a legnagyobb bajban fiának, Siegmundnak ígért Wotan, de saját törvényei miatt megölni kényszerült gyermekét, megszegve ígéretét, a morálisan is kötő szóbeli szerződését, annak , jogszabályba ütköző volta miatt". A mérhetetlen hatalom áthághatatlan korlátba ütközött: a hatalmat biztosító törvényekbe. Nietzsche a , tömegek lázadását" a nagy gondolkodókat megelőzően felismerte." Ehelyütt nincs lehetőség összevetni Gasset és Nietzsche felfogását. Tény azonban, hogy a hatalom, a tömegek és a morál Bermuda-háromszögében, úgy tűnik, csak elsüllyedni lehetne. A , Gott ist tot"vákumát, azaz a természetjog teljes elvetését csak a nietzschei , Wille zur Macht? töltheti ki, míg ez utóbbi a tömegek képességeinek korlátai és a pacta sunt servanda?" — mely nélkül önmagát sem tudja az idősíkon legitimálni — szükségszerű limitációinak következtében önmagát (hatalmát) vesztve elbukik." Az ember és/vagy a természet istenné emelése": és oly a Cambridge-i Egyetem Corpus Christi College Life Fellow-ja). Lásd még például Corse, Sandra: „Parsifal’: Wagner, Nietzsche, and the Modern Subject”. Theatre Journal, Vol. 46. 1994. No. 1. 95-110. JSTOR, www.jstor.org/stable/3208957. Scruton, Roger: Nietzsche on Wagner. https://www.roger-scruton.com/homepage/about/music/understanding-music/ 181-nietzsche-on-wagner 78 Tanner: i. m. 79 Nietzsche, Friederich: Twilight of the Idols and The Anti-Christ. London, Penguin Books, 1990. 39. fejezet, 163-164. 80 Wolrich, Peter M.: „Wagner’s Ring Interpreted in Light of Legal Principles”. Law and Literature, 14. evf. 2002. 1. sz. 31-47. Kitcher, Philip - Schacht, Richard: Finding an Ending: Reflections on Wagner’s Ring. Oxford, OUP, 2005. 81 José Ortega y Gasset csak az 1930-as években jelentette meg a La rebelion de las masas (Madrid, Revista de Occidente, 1930) című korszakos munkáját, míg az emigrációba kényszerülő, Frankfurtban született pszichoanalitikus, Erich Fromm, az Egyesült Államokban 1941-ben publikálta először Escape from Freedom (Farrar 8 Rinehart) című munkáját, majd egy évvel később The Fear of Freedom címmel az Egyesült Királyságban (Routledge & Kegan Paul). 8 Shaw, M. N.: International Law. 3rd ed. Cambridge, CUP, 1994. 46. 83 A kötelezettségek isteni eredetének jogi kritikájáról lásd például Finnis, John: Natural Law and Natural Rights. Oxford, Clarendon Press, 1993. 342—343. Lásd Spinoza: Teológiai-politikai tanulmányok. 3. kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. 69. et seg. 84 + 72e