Oldal 71 [71]
OCR
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL „A háború és a bátorság több nagy dolgot vittek véghez, mint a felebaráti szeretet!””® Ezzel a gondolattal záródik filozófusunk a , hatalom akarása" alapján álló államszemlélete teljes egésszé. Kiemelve még egyszer a lényeges összefügéseket, a következőket állapíthatjuk meg: Nietzsche istentagadásával és azzal, hogy elutasított mindennemű társadalmi értéket mint az általa el nem ismert idealizmus és a megvetendő átlag képességeinek, nézeteinek eredőjét, összedöntötte az , európai", sőt a „nagybetüs”, martensi értelemben is vett? CIVILIZÁCIÓ alapjait, helyet teremtve ezáltal valami másban gyökeredző , valós" értékrendnek. Másfelől a szerződésen alapuló ősállamfelfogástól eljutva a , harcban született" állam elméletéig történetileg is megalapozta az általa egyetlen rendező elvnek tartott , hatalom akarásának" jogosultságát. A kereszténységet tette felelőssé azért, hogy korának társadalma nem felelt meg elméletének, és így jutott el a XIX. század erkölcs-, ideológia- és államtagadásához. s Alapért, melyről bírálhatta a modern kormányzati politikát és szervezetet, a távoli múlthoz fordult, az ókori görögökhöz és Rómához." , De az antikvitás, ahogy ő eszményíti, szöges ellentéte a klasszikus humanizmus ideológiájának [...]" Szemében századának államrendje hamis mértékkel mérte az embert: , Ez a demokrácia jelszavával: mindenki egyenlő mindenkivel; csak a nagy emberek létével kapcsolatos hitetlenséget képviseli.” Ám nem egyedül a , nagy emberekre? nem illő elvárások tették számára alkalmatlanná a demokratikus eszméken alapuló államot valódi funkcióinak ellátására, hanem az ebből következő , belső harc" hiánya akadályozta szerinte a megfelelő jellemek kialakulását: , Még inkább tekinteném a legkeményebb despotizmust (mint iskolát a szellem kifejlesztésére) jónak, mint a nedves, langyos levegőjét egy kornak, [...] ahol minden szellem kényelmessé és butdva valik [...]”° E rendszerben érthető tehát az a nietzschei válasz, mely szerint az , Állam [..] a neve a szörnyetegnek, amely [...] hidegen hazudik [...]: Én, az Állam vagyok a Nép [...T", és ,csak a hol az állam megszűnik, csak ott kezdődik az ember, aki nem fölösleges [...T. Nietzsche azonban nem ragadt le az állam teljes tagadásánál. Bár , mindent" eltörölt, volt fundamentuma, amelyre új társadalmat építhetett: , a hatalom akarása." 58 Nietzsche: Im-Ígyen szóla Zarathusztra... 61. > Azün. Martens-klauzulät läsd Convention respecting the laws and customs of war on land. The Hague, 18 October 1907. Preambulum. 6 Shutte: Beyond Nihilism... 165. 61 Lukács: Nietzsche és a fasizmus... 16. © Kassler: i. m. 99. @ Nietzsche: Im-Igyen szöla Zarathusztra... 353. 64 Uo.63. 6 Uo. 66. +69 +
