Oldal 69 [69]
OCR
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL megjelenik azonban a jogalanyiság szétválása, hiszen csak , személy" köthetett római jogi szerződést, nem pedig a , horno", aki rabszolga is lehetett." „A békével a szerződés, a szerződéssel a jog születik meg, az a jog, mely mint a harc eredménye, a hatalmas azon felismerése, hogy saját előnyét szolgálja, ha a gyengét meghagyja maga mellett — az erőszak önkorlátozása önérdekből." Nietzsche ezzel a jheringi nézettel vitatkozva jut el a , szerződési elmélet" megtagadásáig. Első lépcsőként a , Machtvereinigung der Gleichen” elvet megteremtve megállapítja, hogy a , szerződés lényege a másik értékének megmérésében rejlik, hatalmat hatalommal összehasonlítani, hatalmat hatalmon lemérni [...[,? ez a célja e jogviszonynak, hiszen ,,/...] minden dolognak megvan az ára, mindent ki lehet fizetni [...]"." Vagyis a jog nem az erőszak helyébe lépett, hanem maga vált az erősek törvényesített erőszakává. ul... ] a hatalom szeretete az emberek démona. Adjunk meg nekik mindent [...] boldogtalanok [...] lesznek és maradnak: mert a démon csak vár [...] és kielégülést akar."? Tisztán kirajzolódik, hogy miképpen haladt Nietzsche a szerződés gondolatától a hatalom alapfogalomként való kezelésével a hatalmon felépülő jogig, államig: , Így keletkeznek a jogok: elismert és szavatolt hatalmi fokozatok [...] Ahol jog uralkodik, ott fenntartják a hatalom állapotát és fokozatait [...] A mások joga hatalomérzetünk engedménye [...]”"° Nem véletlen, hogy a hatalom államelméletében ilyen központi szerepet kapott, hiszen , Nietzsche filozófiája is az »Akarat« filozöfiaja”,* és az , Akarat?" mint a , hatalom akarása kísérlet arra, hogy az emberi valóságot rendező elv alá helyezze". s Kétségtelenül olyasmit látunk itt meg, olyan igazságot, amelyre talán büszkeségünk, kultúr öntudatunk nemet mond: de még mélyebben bennünk valami igennel felel [...] Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek sárnyoldalacx is van, “ Gaius: Institutio. 1, 9:,,Et quidem summa divisio de iure personarum haec est, quod omnes homines aut liberi sunt aut servi.” Idézi Féldi Andras — Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 678. para. 199-200. Kerger: i. m. 12. 3 Nietzsche: Zur Genealogie der Moral... 11. 8. 4 Uo. # Nietzsche, Friedrich: Morgenröthe. III. köt. 262. Válogatott írásai. Budapest, Gondolat Kiadó, 1984. 118—119. Zavaró lehet első pillantásra, hogy az eszmefejlődés következő fázisának alátámasztására a korábbi műből idézek. Nietzsche gondolatváltozásait próbálom csak szemléltetni, mely már a Morgenröthe megírásakor is kiforrott formában meghatározta ezt követő műveit. 16 Nietzsche: Morgenröthe... 118. "7 Störig, Hans Joachim: Kleine Weltgeschichte der Philosophie. Frankfurt am Main, Fischer T. Verlag, 1989. 523. 18 Schutte: i. m. 93. 42 + 67 +
