Oldal 68 [68]
OCR
GELLÉR BALÁZS Egyrészt mint környezetébe beilleszkedni nem tudó zseni, minek oka a kor ténylegesen létező nyárspolgárságában és a saját ,,/.../ ösztönön túl(i) [...] a heroizmus magaslati légkörében [...]"" élt életében kereshető, a fennálló társadalmi normákat mint a mindenkori átlagember által elfogadott és elvárt értékek megtestesítőit elvetette. Másrészt a már korábban idegenné váló istenhit a társadalmi valósággal való azonosulás ellehetetlenülése nyomán még messzebb került tőle, hiszen kora berendezkedését a keresztény világnézet alakította ki, és uralta. , Nietzsche [...] hitt abban", hogy az így kiteljesedő , nihilizmus meghaladásának feltétele a demokrácia és minden olyan mozgalom legyőzése, melyet a francia forradalom idealjai - szabadság, egyenlőség és testvériség — motiválnak"? De mely gondolatok tették számára lehetővé a felmerülő erkölcsi és filozófiai akadályok leküzdését? Új morálrendszert és jövőképet kellett alkotnia, melyet az így számára alap és érték nélkülivé váló nihilista világa helyén felépített. Eljutottunk tehát a tételig, mely szerint: a létező , valóság" önmaga igazolásának egyetlen objektív eszköze. Ennek a , valóságnak"? a mibenlétét azonban csak kialakulásának ismeretében határozhatjuk meg. A következőkben ezért Nietzschének az állam kialakulásáról alkotott nézeteit kell megvizsgálnunk. 1887-ben jelent meg Nietzsche Zur Genealogie der Moral című írása, tíz évvel Jhering Der Zweck im Rechtje után, mégis a filozófus művének második részén, mely a jog kialakulásának okaival foglalkozik, tisztán érezhető Jhering hatása." „’Schuld’, "Schlechtes Gewissen’ und ’Verwandtes’” cimszö alatt a morälkritika keretében foglalkozik a jog keletkezésének történelmi gyökereivel.? Államról való gondolkodásának első korszakában az adós és a hitelező között létrejövő szerződésben ismeri fel a legősibb jogviszonyt, melyet ,, Person gegen Person” hatalmi kapcsolatként határoz meg," kiterjesztve e fogalmat , a viszony(ra), amely az egyént az államhoz, akárcsak ősurához (értsd: jog és állam előtti időből származó hatalommal rendelkezés /magyarázat tőlem, G.B./) és Istenhez fűzi". A , hitelező és az adós közötti szerződéses viszony, mely olyan régi, mint a jogalanyok egyáltalában, visszanyúlik az adás-vétel, a csere, a kereskedelem alapformájáig"." A hitelező és az adós tehát szerződést keletkeztető elemek Nietzschénél, mely felfogás megegyezik Jhering előadásával, a római jogi contractusról. Már itt 34 Jung, Carl Gustav: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990. 61. 35 Schutte: i. m. 116. 36 Kerger: Autorität und Recht im Denken Nietzsches... 11. 37 Uo.; Nietzsche, Friedrich: Zur Genealogie der Moral. http://www.nietzschesource.org/#eKGWB/GM-II-1 Kerger: i. m. 12. % Nietzsche: Zur Genealogie der Moral... 11. 8. 40 Uo. II. 4. Kerger: i. m. 12. 38 + 66 +
