Page 66 [66]
OCR
GELLÉR BALÁZS én nem tehetem meg, hogy elsiklom e rövidke, ám valóban a német gondolkodó egész életművét elénk táró, problémánkat találóan felvető gondolatsor mellett. sNietzsche jogi gondolkodása [...] Imely] mindezidáig messzemenőkig ismeretlen," de mely megtalálható mégis , majdnem egész életművén keresztül látszólag töredékesen elszórva és gyakran egész más szövegkörnyezetben [...]",? akkor érhető meg igazán, ha reá ható kortársinak alkotásaival együtt értékeljük. Különösen kiemelendő Schopenhauer szerepe," akinek Hegel ellen folytatott harca erősítést kapott egy, az idealizmus számára addig ismeretlen vitalista-romanista eleterzestöl, egyesitve igy Schopenhauerban a kriticizmust és a vitalizmust.”° Ezért válik számára a szellem fáklyává, melyet az akarat maga előtt hord céljai felé törekedve." Ezt az utat folytatva jutunk el , Nietzsche filozófiájának egyik legellentmondásosabb vonásá(hoz)";? a hatalom akarása elvéhez, és ennek értelmezéséhez, s, mely nem csak a valóság természetét és minden változást magyaráz, hanem amely maga a valóság. , Ez a világ a hatalom akarása — és semmi mds. Es ti magatok ugyancsak ez a hatalom akarása vagytok - és semmi más." E mondat Nietzsche filozófiájának, így állam- és jogbölcseletének is kulcsmondata. A benne megfogalmazott elv végigvonul egész munkásságán." 1887-ben megkísérelte munkáit hozzáigazítani ezen alapvetés rendszerezetten kifejtett értelmezéséhez.”° A kijelentés metaforikus tartalma nem vitatott, valódi jelentése tekintetében azonban megoszlanak a nézetek. Kaufmann önlegyőzésnek, önfelülmúlásnak érti, míg Stern szerint a barbárság, a hatalomvágy és az erőszak igazolása." A különbség persze óriási. A kaufmanni értelmezés alapján a Nietzsche eszmevilágát képviselni választott idézetben a rabszolgaság a , hangyabolyba való kis emberek" metaforájává változik, akik mint rabszolgalelkü „csöcselek [...] hunyorgat(nak) »mi mindnydjan egyenléek vagyunk!«””® Ellentétben ezzel a második magyarázat szerint ,,az erős jogát jelenti arra, hogy 7 Kerger, Henry: Autorität und Recht im Denken Nietzsches. Berlin, Humblot, 1988. 5. 18 Uo. 1% Nietzsche, Friedrich: A vándor és árnyéka. Budapest, Göncöl Kiadó, 1990. 7. 20 Gehlen, Arnold: Der Staat und die Philosophie. Leipzig, Felix Meiner Verlag, 1935. 5. / Wissenschaft und Zeitgeist 3./ 21 Gehlen: i. m. 15. 2 Schutte, Ofelia: Beyond Nihilism: Nietzsche Without Masks. Chicago—London, University of Chicago, 1984. 76. 23 Schutte: i. m. 17. 24 Nietzsche, Friedrich: Wille zur Macht. Kritische Gesamtausgabe, Nietzsches Werke, Berlin 1867-1882, VII. 338-339 (1885), Vorwort, 550. (A toväbbiakban: KGW.) 25 Lásd peldäul Nietzsche, Friedrich: Jenseits von Gut und Böse. Berlin, De Gruyter, 2014. 2° Schutte: i. m. 77. 27 Uo. 79. 28 Nietzsche: Im-Ígyen szóla Zarathusztra... 384. s 64"
