Oldal 16 [16]
OCR
BÁRD PETRA homályosságában látja. A szerző Inmanuel Kant elméletét idézi, aki az emberi lény meghatározásánál felmerülő szükségszerű bizonytalanságot hangsúlyozza, amely megállapítás hasznos kiindulópont lehet az emberi jogi diskurzus számára is. Irk Ferenc a munkavállalók kizsákmányolása és az európai értékek közötti ellentmondás kényes kérdését feszegeti. Wilma Moraa Isaboke tanulmányában az oktatást mint biztonsági kérdést taglalja, és a lányok oktatásáért száll síkra. Lehoczkyné Kollonay Csilla a munkajog egy új aspektusát tárgyalja, méghozzá a munkahelyi méltóság fogalmát, de írásában kitér az államnak a munkavállalói jogok köz- és magánszférában való garantálásában játszott szerepére is. Tanulmányában Polgári Eszter a szerződések jogáról szóló bécsi szabályok fényében vizsgálta az Emberi Jogok Európai Egyezménye keretében kialakuló európai konszenzust. Sajó András a sokatmondó Elmélkedések a beszédnormák felépítéséről a Kardashian Köztársaságban címmel írt tanulmányában a kár fogalmának átalakulását és annak hatását vizsgálja az új társadalmi, sőt jogi beszédnormák kialakulásában. Ezek a szerző szerint a megengedett, jogi védelemben részesülő véleménynyilvánítás körét szűkítik. Sándor Judit tanulmánya különösen aktuális, hiszen az olvasók felkarjába adott mRNS-alapú oltásról szól. Meglátása szerint miután a genomszerkesztéssel egyes betegségek gyógyítására immár megnyílt a technikai lehetőség, atudomány és a társadalom, a biotechnológiai feltalálók és az emberi jogok képviselői szorosabban kell hogy együttműködjenek, mint valaha. Az angol és német nyelvű kötetet a jogállamiságról, alkotmányos demokráciáról, illetve ezek eróziójáról szóló fejezet zárja. Oswaldo Ruiz-Chiriboga az ecuadori 2018-as alkotmányos népszavazást, valamint a Polgárok Átmeneti Tanácsának politikai részvételét és társadalmi ellenőrzésben játszott szerepét tárgyalja. Halmai Gábor az ,illiberális demokrácia" válság idején történő európai elterjedésének az emberi méltóság helyzetére mért hatasat vizsgalja. Dimitry Vladimirovich Kochenov a jogállamiság elmúlt években leírt fejlődési ívét elemzi az uniós jogban, kiemelve, hogy a szupranacionális intézmények hatáskörei jelentősen bővültek olyan területeken is, melyeket korábban soha nem tekintettek uniós kompetenciának. Raimo Lahti tanulmányában tágabb európai kontextusba helyezi a jogállamiság finn felfogását. Pető Andrea A progresszív politika látszata című fejezetében a magyarországi szociáldemokráciát vizsgálja. A szerző szerint a magyar progresszív tradíciók alapján a , félelem" a történelmi analógiákra építve hasznos mobilizációs erőként működhet. A kötetet Stumpf István írása zárja, melyben a magyar Alkotmánybíróságnak a jogszabályok alkotmányos ellenőrzésében betöltött szerepét taglalja. Szerkesztőként köszönettel tartozom a szerzők színvonalas írásaiért, Kazai Viktor Zoltánnak és Szontagh Veronikának az értő olvasószerkesztésért, Láncos Petra s ]4 e
