Seite 15 [15]
OCR
EL6sz6 a2006-2019 közötti idöszakban. A szervezett bünözes kivetelevel, melynek szintje Kelet- és Dél-Európában továbbra is lényegesen magasabb, mint másutt, a bűnözés szintje csökkent, és az egyes régiók adatai némileg közeledtek egymáshoz. Írásában a szerző kritikailag elemzi és magyarázza a kapott adatokat. Frieder Dünkel tanulmányában a 2020-ban módosított európai börtönszabályokat tárgyalja, amelyek a börtönszolgálatokat segítik a fogvatartottakkal szembeni emberséges bánásmódban. George P. Fletcher személyes élményeit osztja meg a rendszerváltozást követő, kilencvenes évek elején végbemenő büntetőjogi változásokról, különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság halálbüntetést eltörlő határozatára. Mordechai Kremnitzer es Khalid Ghanayim a Knesset ältal 2019-ben elfogadott, emberölessel kapcsolatos új törvényt elemzi. John Shattuck az amerikai bevándorlási és büntető igazságszolgáltatási gyakorlatban tetten érhető emberi jogi jogsértésekről ír, majd az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszer tisztességes eljárás követelményének való megfelelése, valamint a faji diszkriminációval szembeni jogszabályok megreformálására tett javaslatokat is felvázolja. Tajti Tibor írásában az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, valamint a csődeljárás közötti összefüggés összehasonlító elemzését adja. Ugljesa Ugi Zvekié tanulmánya alapján globális büntetőpolitika csak akkor lehet hatékony, ha elismeri a globális bűnüldözési kategóriák, valamint a fenntartható fejlődés közötti összefüggést, és világos stratégiát állít törekvéseinek középpontjába. A büntetőeljárási jogról és nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló részt Csonka Peter rövid elmelkedese nyitja az uniós büntetőjog jövőjéről. Mirjan Dama$ka a büntetőügyekben történő szabad bizonyítás jövőjét tekinti át. Fenyvesi Csaba interdiszciplináris megközelítésben tárgyalja a büntetőeljárásban alkalmazott szembesítéssel kapcsolatos kutatások eredményeit, következtetéseit és javaslatait. Tanulmányában Artem Galushko az oroszországi koncepciós pereket elemzi, a Krím-félsziget Orosz Föderációhoz való csatolását követő, ukrán állampolgárok ellen indított 2014-es büntetőeljárások tükrében. Holé Katalin Európába teszi át a fókuszt, és a tagállamok eljárási autonómiáját, az egyenértékűség és a hatékony érvényesülés elvét veszi górcső alá. Szomora Zsolt határon átnyúló büntetőügyekben alkalmazott online tőrbe csalásról szóló írásában a bizonyítás kényes egyensúlyáról ír, melynek egyaránt meg kell felelnie a nemzeti, uniós és európai emberi jogi elvárásoknak. Végül, de nem utolsósorban Tóth Mihály a bűnügyi eljárási garanciák szemszögéből vizsgálja a leplezett eszközökkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Az emberi jogokról szóló fejezetet Alexander Blankenagel nyitja a Covid19-intézkedések következetlenségéről, az alapvető jogok ehhez kapcsolódó eróziójáról és az arányosság elvéről szóló aktuális írásával. Herbert Hanreich az emberi jogok pozitív jogi megalapozásának gyenge pontját az ,emberiesség" fogalmának +13 +
