Oldal 14 [14]
OCR
BÁRD PETRA megalapozásának nehézségeiről ír, reflektálva a hazai jogirodalom kapcsolódó felvetéseire. Virág György No comment című írása frappánsan foglalja össze a köznyelvben internetes trollkodásként elterjedő cselekmények alkotmányjogi megítélését, és adja a jelenség pszichológiai magyarázatát. A MÁSODIK KÖTET RÖVID ÁTTEKINTÉSE Az angol és német nyelvű második kötet hasonló, ám a beérkező tanulmányok témájához illeszkedő szerkezetet követ, így összesen hat nagy témakör köré épül fel a könyv. A nemzetközi büntetőjogról szóló fejezet Marjan Ajevski A jó banalitása című cikkével indul — Hannah Arendt A gonosz banalitása című művére, valamint a náci erőszakszervezet arctalan elkövetőire való egyértelmű utalással. Egyben egy másik bürokratikus gépezetre is kitér, ezúttal azonban a másik oldalról: a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői jelentését tekinti át a nemzetközi bíróságokról szóló szakirodalom kontextusában. Violeta Besirevid iräsaban a beketeremtes és megbékélés ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok és hibrid bíróságok mandátumába való integrálásával kapcsolatos kérdéseket tárgyal. E gyakorlattal szemben két különböző példát hoz: a nürnbergi pert, valamint a volt Jugoszlávia elleni Büntetőtörvényszék esetét. Javid Gadirov az emberiség elleni bűncselekményekkel összefüggő tettek jogszerűségére vonatkozó megközelítéseket elemzi, különös tekintettel az elkövetők közös szándékának és közös terveinek megállapításával kapcsolatos korlátokra. Elspeth Guild a Nemzetközi Büntetőbíróság európai jelentőségét fejti ki, kitérve arra, hogy az uniós intézmények élén álló személyek által kitervelt és végrehajtott emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos vádak kivizsgálása is jól jelzi a nemzetközi büntetőigazságszolgáltatás szerepét. Richard Soyer és Stefan Schumann a transznacionális vállalatok globális gazdasági életben betöltött szerepét, valamint a határokon átnyúló, súlyos emberi jogi jogsértésekben való felelősségét elemzi. Írásukban a nemzetközi büntetőjog hatályának e visszaélésekre történő kiterjesztésére kínálnak alternatív megoldásokat. A büntető anyagi jogról, bűnügyi statisztikáról és börtönügyről szóló fejezet HansJörg Albrecht írásával indul. Tanulmányában arról a jelenségről ír, mikor az államok a nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségek nyomán büntetőjogi eszközökkel igyekeznek olyan hagyományos problémákra megoldást találni, mint a gyűlöletbűncselekmények és a kirekesztés, azzal, hogy emberi jogi jogsértésekként határozzák meg e cselekményeket. Jan Van Dijk a közönséges bűncselekményekre, emberölésre és szervezett bűnözésre, korrupcióra nézve mutat be viktimizációs statisztikákat, összehasonlítva az észak-, nyugat-, kelet- és dél-európai adatokat s ]2 e
