Seite 174 [174]
OCR
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban | 173 nak a hírek kommunikációjában. Érdemes azt is megvizsgálni, milyen szempontok alapján választ be egy szerkesztőség és sajtóügynökség egy-egy eseményt a hírérdemesség kategóriájába, valamint hogy a szelekciós folyamatokban megjelenik-e ideológiai szándék vagy az újságíró értékpreferenciája. Az interpretatív és reflektív gyakorlat mellett a hallgatók maguk is készíthetnek olyan mémeket, infografikákat és videókat, amelyek megfelelnek a professzionális médiakommunikáció szakmai alapelveinek. A 21. századi tömegkommunikációnak természetes része adatvezérelt történetek publikálása is, hiszen az újságírók célja, hogy a bemutatott adatkorpusz témája és vizuális megjelenése is nóvumot hordozzon. A dashboardok, infografikák lehetővé teszik akomplex témák sokszempontú, logikus és tömör bemutatását. Az adatvezérelt történetek további előnye az, hogy a célközönséget a rejtett összefüggésekről vagy a nehezen befogadható tudományos összefüggésekről is világosan tájékoztatja, így edukálja és változtatásra ösztönzi a közönséget, valamint a döntéshozókat. A kiadók és a médiacégek célja, hogy az adatvezérelt történet előtt a célközönség minél több időt töltsön, minél többet kattintson rá. A célok megvalósításának érdekében az adatvezérelt történetnek megbízhatónak, érthetőnek, emlékezetesnek, elköteleződést kialakítónak és disszeminálhatónak, tehát minél több platformon megoszthatónak kell lennie (Amini et al., 2018). Bár a szerkesztőségek komplex kutatói és kreatív csapatmunkában készítik el (ma már többnyire dinamikus és reszponzív) dashboardjaikat, ettől függetlenül az egyetemi képzés idején a hallgatók kipróbálhatnak olyan alkalmazásokat, amelyekkel amatőr szinten is elkészíthetőek adatvezérelt történetek. Számos olyan alkalmazás van, amely nyílt forráskódú és alkalmas infografikák", animációk"! készítésére. Az adatelemzés és -vizualizáció készítésében a Google Data Studio és a Microsoft Power BI, valamint a Jupyter” alkalmazást lehet használni. A web 2.0-ás fordulat ugyanakkor a közösségi kommunikáció terévé is változtatta a hagyomanyos médiumokat: az infotainment- és showmtisorokhoz ma mar transzmediälis közössegimedia-kiterjesztesek is tartoznak, valamint a hirportälokon nemcsak professzionális újságírók tartalmai, hanem amatőr bloggerek bejegyzései is megjelennek. A BBC kétnyelvű (angol és walesi) projektje, a Capture Wales" walesi emberek digitális történetének nyilvánosságát tette lehetővé a televízióban és az interneten is. Az újságírók járták Wales településeit és DST-workshopokat tartottak. Céljuk a lokális értékek megjelenítése volt hétköznapi történeteken keresztül, ugyanakkor az újságírás etikai kódexét is szem előtt kellett tartaniuk a szerkesztőknek, figyelniük kellett, hogy ne váljon sérülékennyé senki a kisközösségben. A sugárzást követően az összes történet a BBC Video Nation archívumába"! és a National Museum of Walesbe" került (Lewis gk Matthews, 2017). 7 WWW.canva.com 7 https://pivotanimator.net/ 7 https://jupyter.org/ 3 https://www.bbc.co.uk/wales/audiovideo/sites/galleries/pages/digitalstorytelling.shtml 74 https://www.bbc.co.uk/videonation/archive/ 75 https://storytelling.research.southwales.ac.uk/
