Oldal 169 [169]
OCR
168 | Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban minden videóban megjelent a pitchre jellemző vizuális elem: a beszélő szemkontaktust vesz fel a nézővel; de volt, aki animációt készített, és liftben felvett dialógus is szerepelt az egyik videóban (Vieira Vasconcelos g Balula, 2021). Új termékek, szolgáltatások tervezésekor figyelembe kell venni a makroökonómiai folyamatokat is. A közgazdaságtan új, tudományközi aldiszciplínája a narratív közgazdaságtan, amely azokkal a narratív stuktúrákkal foglalkozik, amelyek a gazdasági élet szereplőinek racionális döntéseit befolyásolják. Minden korszaknak megvannak a maga irányadó narratívái, amelyek keretei közé beilleszthetőek a történelmi és gazdasági folyamatok eseményei. A gazdasági folyamatokat narratívák segítségével magyarázza és keretezi az emberiség. A Nobel-díjas közgazdász, Robert J. Shiller (2019) sorra veszi azokat az alaptörténeteket, amelyeknek mutációi az adott kor szellemének megfelelően aktualizálódnak az elbeszélésekben, és tükrözik a kor gazdasági, politikai és kulturális kihívásait. Ilyen virálisan terjedő, népszerű narratíva napjainkban a bitcoinnarratíva, amely magában foglalja a fiatalos, innovatív és anarchista gondolkodás győzedelmeskedését a bürokratizmus és az állami felügyelet felett, és a bitcoin rejtélyes eredetét és értékét körbelengi egyfajta misztikus aura is. Valójában azonban a kriptovaluta önmagában nem értékes egészen addig, amíg az emberek tömegesen azt nem gondolják, hogy az. Korunk másik, a 19. századi ludditák óta népszerű narratívája, hogy a gépek terjedése miatt az emberek elveszítik munkájukat. Különösen a robotizáció, a mesterséges intelligencia fejlődése erősíti a pesszimista munkaerőpiaci víziókat, és ezáltal az emberek egzisztenciális szorongását. Shiller úgy véli, hogy a narratívák ismerete legalább annyit segít a gazdasági elemzőknek, mint a statisztikai elemzések. A narratív strukturák ugyanakkor segítenek abban is, hogy az elemzők az események ok-okozati rendszerének, a szereplők értékrendjének, motivációjának figyelembevételével pontosabban tárják fel az összefüggéseket, és prognosztizálják a jövőbeli változásokat. Az elemzésben a kutatók segítségére lehet a történettudomány, a neurolingvisztika, a politológia, a szociológia, a pszichológia, az antropológia és az irodalomtudomány kutatási-elmezési konvenciói. Mivel a narratívák hatással vannak gazdasági folyamatokra, Shiller úgy véli, hogy a gazdasági elemzések tárgyává kell tenni a narratívák hatásvizsgálatát is, azaz hogy miként befolyásolták a gazdasági világ döntéseit. Shiller szerint a narratívák terjedését is figyelembe kell venni a kutatások során, ezért az epidemológiai kutatási szemlélet is hasznos lehet a közgazdaságtan számára. Shiller analógiát állít fel a vírus- és a narratívaterjedés között, megállapítva, hogy az interneten terjedő gazdasági narratívák iránt eleinte heves az érdeklődés, amely egy idő után lecseng, majd újra felbukkan ugyanaz az alaptörténet, csak más elbeszélés köntösében. Ilyenek például a piaci, különösen az ingatlanpiaci fellendülést és visszaesést magyarázó narratívák. A narratívumok különböző reprezentációk formájában is megjelenhetnek, terjedhetnek dalként, viccként, elméletként vagy egyéb narratív struktúrában. Shiller érdekes felvetése, hogy az egy alapkoncepció köré csoportosuló narratívák egymást erősítik, mivel narratív elemeik kapcsolódhatnak egymáshoz - ezt ő narratív konstellációnak nevezi. Egy narratíva elemzésekor tehát mindig figyelembe kell
