Oldal 164 [164]
OCR
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban Az egyetemek kurzusainak felépítését, azok tartalmi kereteit az intézmények által meghatározott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, ám a megvalósításban az oktatók autonómiája érvényesül. A felsőoktatási intézményekben módszerek sokasága jelenhetne meg, azonban a magyarországi egyetemi kurzusok módszertanában még mindig a frontális tanulásszervezés, és elsősorban az előadás, a szemléltetés, a vita és a magyarázat a jellemző, ami arra a tényre vezethető viszsza, hogy viszonylag rövid idő alatt sok hallgatóhoz kell az ismereteket eljuttatni. A katedrapedagógia fentről lefelé megvalósuló és oktatóközpontú ismeretátadása helyett azonban mindinkább a hallgatóközpontú, korszerű IKT-eszközöket is intergráló módszereket kellene megvalósítani a felsőoktatásban is (Ollé, 2010). Az OECD ajánlása alapján a felsőoktatásnak fel kell vérteznie a hallgatókat a készségek széles skálájával, hogy a tudásalapú és folyton változó társadalom kihívásainak meg tudjanak felelni és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Ennek a célnak megfelelően a szaktárgyi ismeretátadás mellett problémaalapú, kompetenciafejlesztő módszerekkel kell a felsőoktatás módszertanát gazdagítani, amelyek fejlesztik a hallgatók kritikai gondolkodását, kreativitását és kommunikációs készségét (Hoidn & Kärkkäinen, 2014). A felsőoktatásban is használható jó módszerek száma enyhe növekedést mutat, és egyre több egyetem osztja meg innovatív oktatási gyakorlatát, amelyek egy nyílt forráskódú felsőoktatási módszertani adatbázisban elérhetőek a Tempus Közalapítvány honlapján 2017 óta." A Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja oktatásinformatikai kézikönyvet készített kifejezetten a felsőoktatás módszertanának fejlesztése céljából (Dringó-Horváth et al., 2020). A történetmesélés különböző formái önálló vagy kiegészítő oktatási módszerként már nemcsak a köznevelésben, hanem egyre több felsőoktatási kurzusban is helyet kapnak (Kubinger-Pillmann, 2022). Az integráció elsődleges célja a személyes és szakmai identitás (Lanszki, 2016c; Moss, 2017) feltárása, valamint olyan általános soft skillek fejlesztése, mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció és a szakmák közti együttműködés (Jamissen & Moulton, 2017). Ezenfeliil a képzési kimeneti követelményekhez és a későbbi szakmai profilhoz is illeszthetőek a történetmesélés digitális formái. °° https://tka.hu/nemzetkozi/9770/felsooktatas-modszertani-adatbazis
