Oldal 156 [156]
OCR
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás [ 155 valamint folyamatosan képezi magát a munkájához szükséges alkalmazások tekintetében. A munkavégzéshez szükséges kompetenciák közé tartozik az is, hogy az oktató képes legyen a digitális források keresésére, módosítására és megosztására, valamint hogy a tanítási-tanulási folyamatban is alkalmazza az online kollaboráció és tanulástámogatás eszközeit a tanításra, az értékelésre és a hallgatók érdeklődésének fenntartására. Ezenkívül az oktatónak törekednie kell arra, hogy fejlessze hallgatói információs és médiaműveltségét, problémamegoldó képességét, valamint támogassa a hallgatók online együttműködést és kreatív alkotási folyamatait (Redecker, 2017; Dringö-Horväth et al., 2020). Az integrált tanulási környezetben előforduló elbeszélések befogadásával, interaktív felhasználásával és alkotásával kapcsolatos gyakorlat értelmezhető olyan nagy keretrendszer segítségével is, mint amilyen az amerikai székhelyű, de nemzetközi International Society for Technology in Education (ISTE) által a tanárok, hallgatók és az oktatás vezetői és támogatói számára külön-külön megfogalmazott kompetenciarendszer. Az ISTE oktatók és tanulók/hallgatók számára készített keretrendszere nem a digitális eszközhasználatot állítja a középpontba, hanem azt részletezi, milyen tanításhoz és tanuláshoz kapcsolódó kompetenciaterületek támogathatóak a digitális technológia alkalmazásával. A modell standard mátrixban jeleníti meg a 21. századi oktató számára nélkülözhetetlen képességterületeket. Ez alapján az oktató folyamatosan fejleszti a hallgatók támogatásához szükséges képességeit szakmai hálózatokban való részvétellel és a legújabb neveléstudományi kutatási eredmények megismerésével; emellett a hallgatói csoport vezetőjeként lehetővé teszi az akadálymentes hozzáférést a digitális eszközökhöz, és közvetíti a döntéshozók felé a digitális eszközök használatával kapcsolatos ötleteit. Az oktató ugyanakkor olyan digitális állampolgár, aki kritikus, felelősségteljes és etikus online tevékenységeikben támogatja a hallgatókat, valamint fejleszti digitális írástudásukat és médiaműveltségüket. Az oktató részt vesz a teljes tanulási folyamatban, és csak olyan digitális eszközök használatát tervezi a folyamatba, amelyek az aktív és mély tanulást támogatják. Emellett az oktató a kreatív folyamatok facilitásához és a méréshez-értékeléshez is adekvát digitális eszközöket választ (Crompton, 2017). Digitális narratívumok készítéséhez az oktatónak az összes ISTE-tanári kompetenciájára szüksége van, hiszen a kommunikáció, az értékelés és gyakran az alkotás is kollaborációs tevékenységet lehetővé tévő plattormokon keresztül valósul meg, amelyeket az oktatónak elő kell készítenie. Ugyanakkor fontos felhívnia hallgatói figyelmét a források etikus és kritikus szelekciójára, de arra is, hogy a saját maguk által készített digitális produktumokban hogyan lehet etikusan megjeleníteni bizonyos tartalmakat, és milyen szerzői és személyiségi jogi aspektusokat kell figyelembe venni, amikor a digitális artefaktum online nyilvánosságot kap (Lanszki, 2021). Az ISTE hallgatói kompetencialistája (Brooks-Young, 2017) teljes egészében lefedi a digitális narratív produktumok készítéséhez szükséges összes képességet, hiszen a hallgatók aktívan vesznek részt a teljes folyamatban: döntéseket hoznak, alkotnak, vitatkoznak, amihez akár digitális plattormokat is használnak. Emellett
