Oldal 148 [148]
OCR
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás ] 147 (C) alatt az oktató szakterületén belüli lexikális tudása, az aktuális elméletek és nézetek ismerete értendő. A technológiai tudás és a pedagógiai tudás keresztmetszetében találjuk az oktató azon képességét, hogy pedagógiai helyzetek támogatására képes és hajlandó a technológiai innovációra, míg a pedagógiai és tartalmi tudás keresztmetszetében azt, hogy képes kiválasztani módszertani repertoárjából az adott tartalomhoz illő stratégiát. A technológiai és tartalmi tudás együttes jelenléte azt jelenti, hogy az oktató ki tudja választani azokat a digitális tartalmakat, melyek a tananyag szemléltetésére szolgálnak (például térkép, diagram, szimuláció vagy akár online források). Maddin (2011) és Bandi-Rao és Sepp (2014) a TPCK-modell segitségével értelmezi, hogy milyen képességekkel kell bírnia annak az oktatónak, aki a DST komplex stratégiáját alkalmazza óráin. A pedagógusképzés részeként a tanárszakos hallgatók digitális történeteket készítettek, amelyeknek értékelési szempontjait a kutatók a TPCK-modell alapján három nagy kategóriába sorolták. (T), azaz technolögiahasznälati ismeretek: - a pedagógus ismeri a DST-hez szükséges technológiai eszközök széles arzenálját; - a hardvert és a szoftvereket egyaránt zökkenőmentesen, adekvátan és célirányosan tudja használni digitális története elkészítéséhez; - amennyiben nem minden technológiai probléma megoldására képes, meg tudja szervezni a megfelelő segítséget. (P), azaz pedagógiai-módszertani ismeretek: - mennyire világos a pedagógiai cél; - mennyire strukturált az ütemterve; - mennyire világos az értékelési rendszer, amelyet kidolgozott; - milyen tanulásszervezési formák segítségével valósult meg az (offline és online) tanulói együttműködés; - facilitátori tevékenysége támogató, kommunikációja konstruktív. (C), azaz szaktárgyi tudás a digitális történet alapján, a pedagógusjelölt: - felkészültségének mértéke a feldolgozni kívánt témából; - fogalmazási készségének szintje; - nyelvhelyességének szintje; - szókincsének gazdagsága; - saját elbeszélésének felépítése, logikussága (Bandi-Rao és Sepp, 2014). A TPCK-modell segítségével tehát teljes mértékben leírható, milyen tanári háttértudásra van szüksége az oktatónak, aki alkalmazni szeretné óráin a DST-t. (T), tehát a technológiai tudás olyan szoftverek és applikációk ismeretét jelenti, amelyek a digitális tartalomszervezéshez szükségesek. Ismernie kell tehát a kép-, hang-, videószerkesztő szoftverek, okostelefonok szkenner-, diktafon-, fényképező applikációinak használatát. Ezenkívül tudnia kell az oktatónak azt is, hogyan lehet a fájlokat tárolni, küldeni, le- és feltölteni, valamint más fájlformátumba konvertálni (16. ábra).
