Oldal 146 [146]
OCR
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás ] 145 \ A Be A szerkesztést önállóan és | sponlän el tudja végezni a" A szerkesztés adaptív mozdulatait begyakorolja UT Felesleges mozdulatokat —.» | likvdálja, optimalizálja mozdulatai hatékonyságát ) A szerkesztési miveleteket —— | mäsolja (internetről, tanártól, tanulötärstöl) ~ J 14. abra: A Bloom-taxonömia pszichomotoros szintjei Bredäcs (2015) alapjan és a DST manuális tevékenységei (vö. Lanszki, 2018, p. 80) A pszichomotoros szinteket a digitális eszközhasználathoz, azon belül is a szerkesztési tevékenységekhez lehet kapcsolni. A digitális szerkesztési műveleteket a hallgató először lemásolja, majd kialakítja aszámára optimális manuális műveletsort, amelyet aztán begyakorol, míg automatikussá nem válnak a mozdulatai. 4. A TPCK-MODELL ÉS A DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS A digitális Bloom-taxonómiával a digitális narratívaalkotás hallgatói tevékenységeit jellemeztük, azonban felmerül a kérdés, hogy milyen képesség- és tudásrepertoárral kell az oktatónak rendelkeznie a komplex folyamat kivitelezéséhez. Bármely digitális narratíva alkotásának alapfeltétele, hogy a hallgatók tevékenységét tervező oktató maga is jártas legyen a szükséges hardver- és szoftverkörnyezet eszközeinek használatában. Hülber (2015) emellett minden innovatív pedagógiai stratégia megvalósításához szükségesnek tartja, hogy az oktató háttérből irányító, facilitáló szerepet vegyen fel. Mindez szemléletváltást és módszertani fejlődést is megkíván az oktatótól, akinek a folyamat tervezése során nem a direkt információközvetítésre kell fordítania az energiáit, hanem a hallgatói tevékenységek előkészítésére, menedzselésére és értékelésére, valamint a csoportdinamika fejlesztéséhez szükséges technikák beépítésére. Mishra és Koehler (2006) a 21. századi pedagógusoktól elvárható kompetenciákról halmazmodellben gondolkodott. Mivel korunk pedagógusának figyelembe kell vennie pedagógiai-módszertani és szaktárgyi ismeretei mellett az integrált tanulási környezet sajátosságait is, így a szerzők kiegészítették Shulmann (1987) PCK(pedagogical content knowledge) modelljét a technológia komponensével. A pe
