Oldal 122 [122]
OCR
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 121 képességfejlesztésen. Laparoszkópiás és robotsebészeti beavatkozásoknál kimutatható volt az összefüggés, de a bronchoszkópiás és arthroszkópiás beavatkozásoknál nem. Általában a döntéshozási képességre volt mindenkinél pozitív hatással (Cabeza-Ramírez et al., 2021). A diplomásoknak szükségük van a magasabb szintű képességekre akkor is, ha akadémiai pályán maradnak, és akkor is, ha a munka világába lépnek ki. A graduate attributes olyan képességegyüttes, amely magában foglalja aprobémamegoldó képességet, akommunikációt, az alkalmazkodóképességet és a találékonyságot (Hughes & Barrie, 2010; vö. Barr, 2017). Barr (2017) egyetemisták körében (n-100) vizsgálta a videójátékok fejlesztő hatását. A kontrollcsoportos kísérletben a kísérleti csoport nyolc héten keresztül játszott kontrollált körülmények között videójátékokkal mindösszesen 14 órát. A nyolcféle játékból hat lehetővé tette a többszereplős játékmódot és a kooperációt - közülük kettő szerepjátékon alapuló E/1-es nézőpontú harci játék volt, kettő stratégiai játék, egy rejtvényfejtő puzzle game, egy pedig úgynevezett sandbox game, amely lehetővé teszi a korlátlan kreativitást. A nyolc játékból kettő döntéseket lehetővé tevő narratív kalandjáték volt. A validált önbevalláson alapuló mérőeszközzel (Communication Adaptability Scale, Duran, 1992) elő- és utómérés történt. Az útómérés eredményei szignifikáns különbséget mutattak a kognitív és a szociális mezőkben, ami alapján kijelenthető, hogy fejlődött a hallgatók kommunikációs és adaptációs képessége, valamint leleményessége önmagukhoz és a kontrollcsoporthoz képest is. 8. KUTATÁSETIKAI ÉS JOGI KÉRDÉSEK? Az oral history elbeszélések és digitális történetek online publikációjával a hangvagy videóanyagok könnyen megoszthatóvá válnak, ami hozzájárul a téma szélesebb körű bemutatásához. Azonban a videókban olykor érzékeny személyes tartalmakról van szó és az anonimitás a videók jellege miatt kizárt, éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyilvánosságra hozatal etikai kérdéseit. Oral history kutatásokban a narrátort biztosítani kell, hogy az elbeszélt történetnek ő a szerzője, valamint hogy rendelkezhet a nyilvánosságra hozatal körülményeiről is. Egyes kutatócsoportok szenzitív témák esetén megtagadhatják az oral history elbeszélések nyilvános online megjelenését, és az archiválást könyvtárban, levéltárban végzik el. Ebben az esetben a kutatónak csak személyesen lehet az indexált interjúk között kutatni. Az elbeszélések nyilvánossági foka teljesen változó lehet. Például a Legacy of Ahmed projektben a Nagy-Britanniában élő muszlim lakosság életét tárták fel oral history módszerrel. Az egyik elbeszélésben a narrátor hölgy megemlítette, hogy szokott alkoholt inni, majd az interjú után annyira megijedt az anyag nyilvános© A fejezet a szerző egy korábbi tanulmányának tömörített és részben kiegészített változata (Lanszki, 2021).
