OCR
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 93 érzelmi állapotának változását vizsgálta a kutatócsoport a naplók szövegelemeinek tartalomelemzésén keresztül. A vizsgálati csoport az előző kísérlethez hasonlóan izolált extrém környezeti körülmények között tartózkodott huzamosabb ideig. Az Antarktiszon áttelelő legénység (n-18) naplójából kiderült, hogy elsősorban a düh, és kevésbé a szomorúság vagy a szorongás volt a jellemző érzelmi állapot a csoportban (Ehmann, Altbacker & Balazs, 2018). A történetek időbeli szerkezetének és cselekményvazanak vizsgalata fontos szempontként jelenik meg minden olyan vizsgalatban, amelyben a természetesnyelv-feldolgozás elemzési eljárásai relevánsak. A szövegek pszichológiai jellegű vizsgálata a személyes élmények kvalitatív elemzésére, valamint - a narratív szociálpszichológiában - a mentális működések, képességek feltárására irányul. Pólya Tibor (2020) úgy véli, az elbeszélő érzelmi intelligenciájának mutatói nemcsak a történet tartalmában jelennek meg közvetlenül, hanem az elbeszélés szerkezetének kialakításában is. A történetnyelvtan szabályai szerint az elbeszélő a kezdeti bonyodalom megoldása és a harmonikus állapot elérése érdekében problémamegoldási folyamatokba bocsátkozik. A problémamegoldás sikerességére az elbeszélő reflektál történetében, amelyben feltárul, hogy elegendő tudással rendelkezik-e a társas világ működésével, valamint az érzelmek felismerésével és megértésével kapcsolatban. Az érzelmileg intelligens elbeszélő figyelembe veszi hallgatósága befogadói sajátosságait is, így képes történetét befogadhatóvá tenni. Az érzelmileg intelligensebb személy elbeszélésének szerkezete kidolgozottabb, valamint változatosabb tér-időbeli perspektívát és sok narratív értékelést alkalmaz. Iszály professzionális művészekkel és művészeti felsőoktatásban tanuló hallgatókkal (n—72) felvett, szerhasználatra fókuszáló élettörténeti interjúinak nyelvi struktúráiból következtetett a művészi alkotás és a pszichoaktív szerek használata közötti összefüggésekre. A pszichoaktív szereket a művészek egyrészt feszültségfokozás miatt, másrészt relaxációs céllal használták. Az elbeszélésekből továbbá be lehetett azonosítani azt is, hogy az alkohol és a kannabisz milyen hosszú távú hatással van az adatközlők verbalis viselkedésére (Iszaj, Enmann, Griffiths & Demetrovics, 2018). Kalö (2012) szenvedelybetegsegekkel kapcsolatos kutatásában a narratív megközelítéssel komplex módon tárta fel a szenvedélybeteg identitását, valamint az aktuális állapothoz vezető okokat, a jelenre jellemző következményeket és a jövőbeli perspektívákat. A kutató droghasználati élettörténeti interjúkat (n—24) vett fel, és az elbeszéléseket nem azok tartalmi kategóriáit, hanem a nyelvhasználat szemantikai jellemzőit figyelembe véve, kognitív nyelvészeti és korpusznyelvészeti eszközökkel elemezte. A kutatásban a nyelvi mintázatból kirajzolódott az adatközlők ágenciája, tehát hogy mennyire érzik képesnek magukat az események irányítására és kontrolljára. Az egyéni betegségtörténetek, a patográfiák, a betegség megélésének szubjektív és objektív körülményeit tematizáló szövegek is narratív elemzés tárgyát képezik. Ezek a szövegek nem feltétlenül interjúból származó adatkorpuszok, hanem lehetnek irodalmi művek, játékfilmek, de megjelenhetnek online felületeken, például blogon és közösségi médiában is. Ezek az élettörténeti elbeszélések nem jelen ide