Oldal 93 [93]
OCR
92] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban konzultációs ülések hatásvizsgálatához a terápia előtt és után a Parent Development Interview-val felvett szövegek alapján következtetéseket lehetett levonni az anya saját anyaságával kapcsolatos elképzeléseiről és agyermekéhez való viszonyáról. A 15 pre- és posztinterjú szövegének narratív elemzésével kirajzolódtak a szövegekből tipikus mintázatok, mint például a bűntudat vagy a saját anyaszereppel kapcsolatos idealizált kép (Lénárd, 2008). A szociálpszichológia a perspektívafelvétel, azaz a mások helyzetébe való helyezkedés képességét tárja a fel a narratív tartalomelemzés segítségével. A perspektívafelvétel kognitív erőfeszítés következménye, melynek mögöttes folyamatait szövegek narratív elemzésével lehet vizsgálni. Egy csoportról szóló elbeszélés a csoportidentitás elemeit, a szereplők gondolatainak, cselekedeteinek megjelenítését is magában foglalja. A mentális állapotokat és akciókat a szövegben nyelvi kifejezések, például érzelmeket kifejező igék vagy tulajdonságokat kifejező melléknevek gyakoriságának mérésével lehet megvizsgálni. A magyarság történelmi traumáját tematizáló tankönyvi narratívák vizsgálatában 1920 és 2000 között megjelent 22 tankönyv és 1920 és 2010 között megjelent 354 újságcikk tartalomelemzésére került sor a NarrCatalgoritmussal három független kódoló segítségével. A szövegekben a kognitív igék alkalmazása mutatta a kollektív nemzeti trauma feldolgozottságának stádiumát (Vincze, Ilg & Pólya Tibor, 2013). Fodor (2020) az Amerikai Egyesült Államokban diaszpórában élő magyar származású emberek (n-17) generációról generációra narratívában továbbadott etnokulturális identitását vizsgálta interjúk tartalomelemzésének segítségével. Az elbeszélések kulturális és etnikai tartalmának hordozója a magyar nyelv, amely önmagában is a csoport összetartásának eszköze, ugyanakkor az elbeszélések és azok nyelvi eszközeinek elemzésével további identitásképző elemeket tárt fel a kutató. A közösségben generációk között áthagyományozódott, elsősorban családi emlékek előjöttek a mélyinterjúkban, amelyeknek a szövegéből kirajzolódott a másod- vagy harmadgenerációs magyarok elbeszélt öröksége és identitásának metanarratívája is, ugyanis az intergenerációs narratívához kapcsolódtak az egyéni elbeszélés reflektív elemei is. A felmenők kultúrája és a célország kultúrája összekeveredett az elbeszélésekben, amelyekből egyrészt kirajzolódott a múlthoz való kapcsolódás igénye, másrészt a betelepülő ősök sebezhetőségével és áldozataival történő azonosulás és a többedgenerációs magyarok asszimilálódási folyamata is. Nemcsak egyéni vagy csoportos identitáskonstrukciók feltérképezésére, hanem a státuszmonitorozással diagnosztizálásra, sőt megjóslásra is lehet használni a narratív pszichológiai tartalomelemzést. Egy kutatócsoport űrstimulációs környezetben vizsgálta, hogy egy esetleges marsi utazást milyen pszichikai tényezők befolyásolhatnak. Az űrbéli társas elszigeteltség jelenségét hat tesztszemély naplóján keresztül vizsgálták, akik űranalóg szimulációs környezetben éltek 520 napon keresztül, ami pont annyi idő, mint ha elutaznának a Marsra és vissza. A képzelt legénység egyéni fizikális jóllétét, érzelmi státuszának alakulását és a csapatszellem változását vizsgálták a kutatók a szövegelemek tartalomelemzésével (Ehmann, Balázs, Fülöp, Hargitai, Kabai, Peley, Pólya Tibor, Vargha, Vincze, g László, 2011). Ezután a képzelt legénység optimális autonómiára való képességét, időtudatosságát, valamint
