Oldal 85 [85]
OCR
84] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban My Story Our Story Their Story 8. ábra: Digitális történetek tipizálása az elbeszélő narratívájához fűződő elbeszélői viszonya alapján (Lambert, 2002/2013; vö. Lanszki, 2017) A koncentrikus körök megmutatják, mennyire szoros a viszonya az elbeszélőnek saját narratívájával. A kör középpontjában a legerősebb a szubjektív kapcsolat az elbeszélő és elbeszélésének tárgya között, és ettől távolodva lesz egyre objektívabb ez a viszony. A legbelső körben a Me Story, az elbeszélő identitástörténete található, amelyben a szerző feltárja személyiségét leginkább meghatározó egyéni életúttörténetét. A következő sávban helyezkedik el a My Story, melyben az elbeszélő a környezetében lévő, számára fontos tárgyakról, személyekről, körülményekről mesél. A harmadik koncentrikus körben található Our Story-típusú elbeszélésekben egy közösség kollektív kulturális, történelmi, társadalmi élményeire, tapasztalataira reflektál az elbeszélő, a Their Story-kban pedig egy másik közösségre. A körökön kívül helyezkednek el a No Story-k, amelyekben nem található személyes viszony az elbeszélés tárgya és az elbeszélő között. Ilyennek tekinthetőek az ismeretterjesztő digitális történetek, amelyekben tantárgyi tartalmat dolgoz fel a tanuló. Ezeknek a kategóriáknak az érdekes keveredése fedezhető fel azokban a tanulói digitális történetekben, melyek egyszerre ismeretközlőek és az elbeszélő személyes, a téma szempontjából releváns tapasztalatait, élményeit ötvözik. Robinnál (2006) is felfedezhető a digitális történetek hasonló csoportosítása, megkülönbözteti a 1. személyes elbeszélések, 2. történelmi dokumentációk, 3. informáló, instruáló szándékú anyagok tematikus kategóriáit (Lanszki, 2017).
