Oldal 82 [82]
OCR
II. Történetmesélés az információs korban ] 81 s egy kb. 2-5 perc hosszúságú, kb. 350 szóból és 25 állóképből álló videó, melyben a szerző saját maga által megírt és saját hangján felmondott szövege hallható és az alkotó képei vagy az általa felkutatott és összeállított képanyaga látható, és [...] egy általában lineáris elbeszélés, azaz meghatározza a kauzalitás, van eleje, közepe és vége." (Lanszki, 2015a, pp. 81-82) Ohler (2013) szerint a DST szókapcsolatban kevésbé a digitális, mint inkább a történetmesélés szón van erősebb hangsúly, hiszen a (folyamatos megújulásban lévő) digitális alkalmazások és online felületek az önkifejezés és/vagy a tartalomrendszerezés szolgálatában állnak. A DST forradalmi újítása abban állt, hogy a professzionális filmkészítők privilégiumaként kezelt audiovizuális tartalom előállítására bárki képessé vált, és élete fontos eseményeit, nézeteit első kézből artikulálhatta (Lambert, 2002/2013; Lanszki, 2015a, 2017; Lanszki & Papp-Danka, 2017; Lanszki & Horvath, 2017). A StoryCenter megalakulása óta többezer állami és civil szervezettel közreműködött workshopok szervezésében, így világszerte több ezer emberrel ismertette meg az eljárást. A DST 1998-tól kezdődően több mint 100 amerikai felsőoktatási intézmény kurzuskínálatában jelent meg a tanárképzés, az újságírás, akommunikáció elmélete és gyakorlata, a technológia és a kreatív írás területén. A módszer az ezredfordulón átkerült más kontinensek médiaintézményeibe is: a BBC walesi regionális csatornája Daniel Meadows vezetésével elindította Capturing Wales elnevezésű programját, és a melbourne-i Australian Centre for the Moving Image is felfedezte a digitális történetek erejét. A DST műfajjá nőtte ki magát a tömegkommunikációban, a televíziózás világából azonban a web 2.0-ás fordulattal átkerült az internetre, ugyanis a videómegosztó portálokon lehetőség nyílt a digitális történetek egyéni úton történő, médiaintézménytől független publikálására (Lanszki, 2016a). Mivel a DST hozzásegíti a különösebb technológiai előképzettséggel nem rendelkező felhasználókat a multimédiás önkifejezéshez, így különböző szocioökonómiai és -kulturális hátterű, anyanyelvű emberek számára lehetővé teszi az online véleménynyilvánítást és önkifejezést, a DST mozgalommá nőtte ki magát. Számos konferencia" épül a DST köré világszerte, és egyre szaporodnak a DST-vel foglalkozó kutatóközpontok és egyetemi kutatócsoportok is." Ezenkívül jó néhány egyéni kutatás témája a DST társadalmi csoportok önkifejezésében, pszichoterápiában betöltött szerepe. 18 Ilyen az évente megrendezett nemzetközi vándorkonferencia, a Digital Storytelling Conference vagy a 2003-tól a BBC jóvoltából évente megrendezett cardiffi digitális történetmesélési konferencia, ugyanakkor a Kelet-Londoni Egyetemen tartottäk 2017-ben az Un/told-Un/conference Digital Storytelling rendezvényt is, amely a DST különböző területeken (például oktatás, egészségügy, civil szféra stb.) betöltött szerepét tematizalta. ® 1. USA: Houston-i Egyetem, neveléstudományi kutatócsoport Bernard Robin vezetésével, aki a DST oktatásban történő felhasználását kutatja, és a Courserán MOOC-ot vezet a témában; Minnesottai Egyetem, könyvtártudomány; Massachusettsi Egyetem, szociológia, Jaber F. Gubrium vezetésével. 2. Norvégia: Oslói Egyetem, Knut Lundby vezetésével, a neveléstudomány és a médiatudomány területén. 3. Kanada: Centre for Oral History and Digital Storytelling. 4. Ausztralia: Queensland University of Technology, tarsadalomtudomany. 5. Az Európai Bizottság támogatásával több EU-tagországban is megvalösulö program: IDigStories.
