Oldal 80 [80]
OCR
II. Történetmesélés az információs korban ] 79 utolsóig szem előtt kell tartani a célközönség igényeit, valamint az etikus és jogilag feddhetetlen adatközlést. A folyamat összetettsége miatt folyamatos minőség-ellenőrzésre van szükség. Meg kell vizsgálni, hogy az adatvezérelt történet elkészítéséhez szükséges szoftverkörnyezet alkalmas-e a megjelenítésre, valamint hogy a kész és bemutatott vizuális narratívum érthető módon közli-e az összefüggéseket. Az adatvezérelt szöveg hatékonysága mérhető kikérdezéssel, emlékezésvizsgálattal és fizikai tesztekkel (például szemmozgáskövetéssel, pupillatágulás és légzés mérésével), valamint az oldal logolt adatainak (látogatottság, kedvelések, követések, megosztások száma) kvantitatív és ahhozzászólások kvalitativ vizsgalataval (Amini, Brehmer, Bolduan, Elmer & Wiederkehr, 2018). Nyilvános adatközlés esetén figyelembe kell venni a kutatásban és újságírásban egyaránt lényeges alapelveket is. Az egyik ilyen alapelv, hogy a vizualizálás során a jelenség sokszempontú bemutatására kell törekedni. A másik, hogy az adatok öszszefüggéseit követhető módon kell bemutatni. A harmadik, hogy az adattisztításnál, vizuális kiemeléseknél kerülni kell a félrevezető adatok közlését, valamint érzékeny tartalom esetén meg kell őrizni az adatközlő anonimitását (Diakopoulos, 2018). Az interaktív és reszponzív adatvezérelt történetmesélést újabban Digital Scrollytellingnek is szokták nevezni. A kifejezés a következő fejezetben tárgyalt Digital Storytelling és a scrollozás kifejezés kombinációja, és magában foglalja a tartalomfogyasztás módját is, tehát azt a jelenséget, hogy a felhasználó az egerét vagy az ujját mozgatva az interfészen látható reprezentációnak újabb és újabb részeleteit bontja ki." A felhasználó nem menüpontok és vizualizált gombok segítségével mozog a történetelemek között, hanem ujjmozgatással. Ez tömör, kevert médiumú reprezentáció, amelyben képek, szöveg, zenei és multimédiaelemek is megférnek egymás mellett (Säwert g Riempp, 2019). A scrollytelling-vizualizáció tér- és időélményt nyújt a befogadónak. A webtoonokhoz hasonlóan a scrollytelling-narratívumot is a saját tempójában fogadja be az olvasó: a görgetéssel kontrollálhatja a sebességet, visszatérhet egy-egy részlethez, valamint elidőzhet egy-egy nehezebben befogadható tartalmi elemnél. 6. DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS A digitális történetmesélés elnevezés digitális eszközök segítségével létrehozott elbeszélést takar, azonban csupán ennek a két komponensnek a megnevezése túlságosan tág értelmezési keret lenne és sok irányba elvihetne bennünket a mozgókép világában. Handler Miller (2004/2020) a digitális történetmesélés kifejezést elsősorban nonlineáris narratívumtípusokra használja, és minden olyan fiktív és nonfiktív elbeszélési formára érti, mely digitális plattormokon a felhasználók interaktivitása által jön létre. Az ő értelmezésében a digitális történetmesélés olyan hatalmas gyűj46 https://thewaterweeat.com/
