Oldal 73 [73]
OCR
721] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban Az üzleti életben és az újságírás világában a hatékony adatközlés új trendje az adatvezérelt történetmesélés (Data Storytelling vagy Data-Driven Storytelling = DDS). A torténetalapt kommunikaci6 az üzleti kommunikációban korábban elsősorban a marketingtevekenysegekhez kapcsolödott a márkaépítés részeként. A 21. század első évtizedeiben azonban megjelent a technológiai fejlődés kényszerére és lehetőségeire egyaránt visszavezethető irányzat, hogy az adatok értelmezéséhez és az adatelemzések kommunikálásához a vizualizációt és a narratív keretet hívják a kutatók segítségül. A kommunikáció grafikai vizualizáció és narratív struktúra segítségével valósul meg, ami lehetővé teszi a hatalmas adatállományok komplex összefüggéseinek bemutatását, mivel az adatokat kontextusban és egymáshoz való viszonyukban is megjeleníti. Az adatösszefüggések narratív keretben történő, sűrített reprezentációja korunk komplex vizualizációja, az adatvezérelt történet. A lényegre törő, letisztult és figyelemfelkeltő vizualizációk a keretnarratíva szempontjából a leglényegesebb adatösszefüggéseket mutatják be. Az ilyen adatábrázolás lehetővé teszi nagy mennyiségű adat észszerű és befogadható bemutatását, valamint az összefüggések és mintázatok vizuális kiemelését. Bruner (1986) megkülönböztette a gondolkodás argumentatív-logikai és narratív formáját, az adatvezérelt történetmesélés megközelítése azonban épp hogy egyesíti az érvelésen alapuló tudományos és a motivációkat, az indítékokat is bemutató narratív megismerést. Az adatok narratív strukturálása ugyanakkor Manovich (2001) elméletét, azaz az adatbázisok és a narratíva különállásának elvét is feloldja. Az adatvezérelt történetmesélésben a narratív keret alkalmazása lehetővé teszi a probléma indoklásának az adatok közötti kapcsolatok változatos adatvizualizációkban történő bemutatását. A vizualizáció és a narratívum együttesen teremt kontextust, és világos tájékoztatást ad az elemzés összefüggéseiről, ugyanis egy felületen egyszerre egy nagy adatkorpusz sokszempontú elemzése is megjeleníthető. A narratív adatmegjelenítés hatékonyságát Sejal (2019) azzal magyarázza, hogy a száraznak, unalmasnak tartott adathalmazok nem önmagukban jelennek meg, hanem a célközönség a történetmesélés segítségével megismeri az előzményeket és a következményeket is. A többnyire bonyolult összefüggések kifejtésében és megvilágításában az elbeszélői keret fogódzót nyújt a befogadónak, és ezáltal könnyebben előidézhetővé teszi az adatok által kirajzolt logikai összefüggéseket. Az adatelemzés célja ugyanakkor a befogadók meggyőzése, cselekvésre ösztönzése, ami hatékonyabb történetbe ágyazva, mert az az érzelmi azonosulást megkönnyíti. A lineáris narratív szerkezet megvilágítja a kutatási kérdést, kiemeli az adatok mintázatát, és a végső konklúziót is segít kialakítani. Az adatokkal és azok elemzésével kapcsolatos hatékony kommunikáció titka a narratív struktúrába ágyazottság mellett a letisztult vizuális felület. Adatsorok, változók összefüggéseinek, adathalmazok összehasonlításának ábrázolására a különböző táblázatok, grafikonok, diagramok, függvények, klaszterek, térképek és idővonalak szolgálnak. Ezeket a grafikai eszközöket alkalmazza az adatvezérelt történetmesélés is, úgy a statikus, mint a dinamikus, interaktivitást lehetővé tévő változataiban.
