Oldal 62 [62]
OCR
II. Történetmesélés az információs korban ] 61 tette, valamint tematikus honlapok, kártyák, társasjátékok és képregények szolgálták a narratívum további bővítését. A befogadás módja és sorrendje tetszőleges lehet. Hasonló példa az Ideglelés (Ihe Blair Witch Project) című horrorfilm három része (1999, 2000, 2016), majd a cselekményvilágot kiegészítő túlélőhorror-játék, a Blair Witch (2019). Az E/1-es perspektívájú játék az első film cselekménye után két évvel későbbre, 1994-be helyezi a játékost. A high concept sorozatok mozaikszerűen építkező elbeszélési szerkezetüknek és a szeriális megjelenésnek köszönhetően évekig fenntartják a nézők érdeklődését. Korunk jellemző transzmédia-kiterjesztése az ikonikus sorozatokhoz gyártott spin-off sorozat, amelyben jellemzően az anyahajó-sorozat előzményeit mutatják be vagy az anyahajó-sorozat egyik érdekes mellékszereplője lesz a különálló történetű, de azonos cselekményvilágban játszódó sorozat főszereplője (például a Totál szivds [Breaking Bad] cimt sorozat spin-offja, a Better Call Saul). Érdekes példa a transzmédia-történetmesélésre A szolgálólány meséje című sorozat, ugyanis csak az első évad epizódjainak alapjául szolgált Margaret Atwood 1985-ben írt disztópikus regénye, a sorozat többi évada a cselekményvilág transzmediális kiterjesztésével jött létre. Az írónő megírta a regény folytatását, a Testamentumok (2019) története azonban eltér a sorozat további évadainak történetétől. A Lost sorozat alkotói pedig olyan új fiktív karakterek alkotásával valósították meg a transzmédia-történetmesélést, akik sosem voltak láthatóak a sorozatban. Ezek a szereplők különböző platformokon adtak kiegészítő szegmenseket a sorozathoz: az egyik naplót írt, a másik pedig egy videójáték főszereplője volt. A cselekményvilágot ezenkívül 13 kiegészítő videóval is gazdagították az alkotók, amelyeket mobileszközre telepíthető alkalmazáson keresztül lehetett elérni (Scolari, 2013). Megfigyelhetjük azt a jelenséget is, hogy az anyahajó-elbeszélés transzmediális kiegészítése web 2.0 platformon valósul meg. Ilyen Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének vlogbejegyzéseken keresztüli feldolgozása, a Ihe Lizzie Bennet Diaries." A rövid YouTube-videókhoz a nézők hozzáfűzhetik véleményüket, és mivel a regény fontosabb szereplőinek közösségimédia-profilja is van - a rajongók chatelhetnek a karakterekkel (Heredia- Torres, 2020). Emellett előfordul az is, hogy maga az anyahajó-elbeszélés található web 2.0-ás felületen. A BBC 3 #FindTheGirl címmel transzmédiakampányt indított, hogy promotálja a Thirteen (2016) című öt epizódból álló online melodráma-sorozatot, amely egy 13 éven át fogva tartott nő meneküléséről szól. A sorozat sugárzásával párhuzamosan egy fiktív oknyomozó újságírónő bejegyzései jelentek meg a YouTube-on és a Twitteren, amelyekből kiderültek a nyomozás fontos részletei. A sorozat a nő menekülését mutatta be, és a bűncslekmény feltárása szempontjából fontos nyomok is az epizódokban voltak elrejtve. A nyomozásban a követők interaktív módon részt is vehettek, az újságírónő karaktere ugyanis a közösségimédia-felületeken válaszolt a hozzászólásokra, majd végül a , közösen végzett nyomozással! sikerült felgöngyölíteni, ki volt a tettes (McErlean, 2018). 4 https://www.youtube.com/watch?v-KisuGPa2lcPs
