Oldal 49 [49]
OCR
48] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban LP e 3.ábra: Orbán Viktor részt vesz a disznóvágásban. 3 különböző bejegyzés (Facebook, Orbán Viktor hivatalos oldala, 2022. január 15-16.) Egyes témák mikronarratívumai bizonyos időközönként jönnek elő, míg az időszaki magyar népi rituálékhoz köthető képsorozat darabjai egymást követő napokon kerülnek ki a közösségimédia-oldalakra. A disznóvágás pillanatképei a Facebookon összesen 17 posztban követték egymást 2022. január 15. és 16. között. Minden magyar felhasználó számára értelmezhető, tipikus képi sztereotípiák láthatóak a három poszt képein (3. ábra). Ez a fajta redundancia megerősíti a közlés üzenetét. A politikai személyiségek, pártok web 2.0-ás fordulat előtti médiamegjelenése a kapuőrök szelekcióján keresztül valósult meg a szerkesztőség politikai elfogultságának vagy éppen elfogulatlanságának, valamint a tabloidizációban való elmerülés mértékének megfelelő közlésformában. A közösségi médiában azonban a politikusok a szerkesztőségek kiiktatásával, közvetlenül szólnak a néphez. Az utóbbi évtizedben megszaporodtak a közösségi médiában az önálló politikai pártok és személyiségek, és a választópolgárokkal való kommunikációjuk tömörített mikronarratívumok formájában valósul meg. ;[...] a társadalmi célcsoportok befolyásolásának leghatékonyabb eszközei azok az értékek, alapelvek közvetítésére leginkább alkalmas elbeszélések, narratívák, amelyek az egyes témák, problémák felolgozásához folyamatosan értelmezési keretet kínálnak a célközönség számára [...]. Az új, mediatizált közösségek tagjait egyre kevésbé érdeklik a politikai közösségek felől építkező médianarratívák, sokkal inkább a közösségi média világában született elbeszélésekre figyelnek fel. (Szécsi, 2016, p. 103) A közösségi médiában az objektív tények közlése kisebb hatással bír, mint az érzelmek és a személyes vélekedések megosztása. A jelenség megragadására a posztigazság (post-truth) kifejezés a legalkalmasabb, amely a 2016-os amerikai választások és a brit brexit-szavazás eredménye után került be a köztudatba (Ramirez-Alvarado, 2020). A tényeken túli politikai kommunikációban az állampolgárt nem a tények és a kompetencia, hanem vélekedések, attitűdök, életvitelek győzik meg, amelyeknek a kommunikálására a leginkább alkalmas a narratív struktúra, csatornája a mindenki által használt közösségi média. A politikusok hosszú retorikai üzenetek közlése helyett az influenszerek technikájával, rövid bejegyzésekben és közvetlenül szólnak az
