OCR
II. Történetmesélés az információs korban A számítógép az információ korának, az információs társadalomnak a szimbóluma, amely a valaha létezett legtöbb adat tárolására képes külső tárhely, valamint nagy mennyiségű adattal képes az embernél sokkal gyorsabban műveleteket végezni. Manovich (2001) szerint az internet különösen kedvez az adatbázis-típusú kulturális formák megjelenésének (mint például az enciklopédikus adathalmazoknak), amelyeknek - a többnyire listázott formában megjelenő - elemei között nem található kauzális és időbeli kapcsolat, s ez szemben áll az emberiség kulturális kifejezésmódjára dominánsan jellemző linerális narratív jelleggel. Az ezredfordulón Manovich még úgy látta, hogy az új média világában az adatbázis katalogizáló, indexelő természete a domináns, és a narratívaalkotás legfeljebb egyéni útvonalak kiépítésén keresztül válik lehetővé. Az interneten található információk erdejében az adatok közötti kapcsolat hiperlinkeken keresztül manifesztálódik, amely ugyan kontextusba helyezi az információt és az információk végtelen információs hálózatát hozhatja létre, ez mégsem a megszokott narratív struktúra segítségével megvalósuló tudástranszfer. Manovich úgy vélte, hogy az új média tervezőinek legnagyobb kihívást jelentő feladata az, hogy hogyan egyesítsék az adatbázist és a narratívát. A számítógépes narratológia azt vizsgálja, hogyan lehet algoritmikusan leírni a narratívumot és annak értelmezését. A tudományterület kutatásai főként nyelvészeti alapvetésekre épülő mesterségesintelligencia-kutatások (Mani, 2013). Kézenfekvő megoldás lehetne, hogy az emberiség a komputációt és a mesterséges intelligenciát alkalmazza elbeszélések generálására. A GPT-3 algoritmus koherens blogbejegyzéseket* generált (Raevskij, 2020), de a mesterséges intelligencia a meglévő struktúrák modellezésével és elemzésével képes recepteket kreálni? vagy éppen Eurovíziós dalt írni" is. A narratív struktúrák és a számítástechnika kapcsolata azonban nem ezen a területen teljesedett ki. Bár a web 1.0 is lehetővé tette a narratív formák megjelenítését a hírportálokon és magánlevelezésekben, az igazi narratív fordulatot a web 2.0 megjelenése hozta el. Az internet már nemcsak a tönegkommunikáció hagyományos modellje szerinti egyirányú információközlésre volt alkalmas, hanem megjelent a hálózaton keresztüli személyközi interakciók lehetősége is. 4 https://news.ycombinator.com/submitted?id=adolos https://soullessfood.com/ ° https://www.youtube.com/watch?v=4MKAf6YX_7M