Oldal 91 [91]
OCR
7. A DIALÓGUS ALAPÚ NYELVOKTATÁS szituációs játékokban, teljes kommunikációs helyzetekben, nem pedig abból kiragadva, a rendszer szintjén" (Nagyházi 2008). Az első formák tanulásához éppen az iskolai szituációk adnak segítséget: játszhatunk pl. szerepjátékot a gyerekekkel a Milyen órán vagyunk? kérdés segítségével. A nyelvtanár olyan felszólításokat mond, amelyek egy-egy tanórára jellemzők (pl. Vedd elő a könyved! Vedd elő a vonalzót! Olvasd el a feladatot! Számold ki az eredményt! stb. — Milyen órán vagyunk?), a gyerekek pedig kitalálják, milyen órán vagyunk. Az elsődleges cél a megértés, de később átadhatjuk az utasítás feladatát is a nekik: kártyákon kioszthatjuk a tanórák nevét, majd a kiválasztott tanuló mondja az utasításokat. Játszhatunk testnevelésórát is, ahol a gyerekek adják az instrukciókat, a többiek pedig elvégzik azokat (pl. áll fel, ülj le, fordulj meg stb.). Így lesz lehetőségünk arra, hogy olyan nyelvi elemeket is megtanítsunk — mégpedig egészlegesen, nyelvtani magyarázat, a nyelvi elemek alaki viselkedésének vizsgálata nélkül —, amelyek esetében túlságosan sok az eltérés az analógiától, túlságosan sok a kivétel, és emiatt nehéz a rendszer, a paradigmasor önálló felfedezése. Dóczi (2015) Hunstont (2002) idézve hangsúlyozza az ún. sablonnyelvtan használatának előnyét a nyelvtanításban: a szerkezetekben tárolt és így közvetített grammatikai formák pontosabban rögzülnek, a gyakori használat miatt pedig könnyen felidézhetők lesznek, emellett teret adnak a nyelvhasználói kreativitásnak is, éppen tartalmi változtathatóságuk miatt. Mindez nem zárja ki azt, hogy célzottan tanítsuk a rendszert is: választhatjuk azt a megoldást, hogy egy-egy paradigmát vagy jelenséget a használatban törtent elsajätitäs, a dialögusok begyakorläsa utän szintetizálunk, kiegészítünk még hiányzó formákkal, így a rendszert is teljessé tesszük. Érdemes ebben figyelembe venni a gyerekek életkorát, az elvont gondolkodás szintjét, mennyiben alkalmasak elvont grammatikai fogalmak megértésére. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy egyes, a nyelvi szabályosságok iránt fogékony nyelvtanulók maguk is felfedezhetik a használat során a rendszerszerűséget, pl. az igeragok paradigmáját vagy a birtokos személyjelek és az igeragok hasonlóságát. Ezzel a nyelvi elem rögzülése is könnyebb, és a felfedezés, felismerés öröme motivációs erőként hat, további tanulásra ösztönöz. 10 "A nyelvi elemek tanításának módszereiről vö. Nagyházi 2008. + 90 +
