OCR
7.7. NYELVTANTANÍTÁS A DIALÓGUSALAPÚ NYELVTANÍTÁSI MÓDSZERBEN Alapdialógus további javasolt elemek —Mi rajzolsz? cicát, virágot, házat, autót stb. —Kutyát. —De szép! —Mit szeretsz releváns főnévi igenevek, igazodva a gyerekek prefecsinálni? renciáihoz —Biciklizni. És te? —Rajzolni. —Jössz játszani? Az elutasítás és belegyezés formái: -Nincs kedvem. Nincs kedvem./Nem érek rá./Most nem tudok. — De kár! —De kár! Szívesen. Igen, menjünk!/]Jó ötlet!- Akkor gyere!/De jo, menjünk! 4. táblázat: Nyelvtani elemek bemutatása dialógusokban Mivel nem , szabályként", paradigmasorként mutatjuk be a formai elemeket, eltérhetünk az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladás elvétől, és olyan, nehéznek tartott nyelvtant is korán be tudunk vezetni, amelyet pusztán a forma oldaláról megközelítve kisgyermekek esetén nehéz lenne eredményesen megtanítani. Így történhet meg, hogy olyan formákat ismertethetünk, akár egészen kezdőknek és kisebb gyerekeknek is, amelyek a felnőtteknek szánt nyelvkönyvek haladó szintjein jelennek meg. A dialógus nem a rendszer, hanem a használat szintjén prezentálja a nyelvtani elemeket, ezzel meg is könnyíti elsajátításukat. Ilyen lehet pl. a felszólító módú igealak, melynek létrehozása során számtalan fonetikai változás következhet be. Emiatt, illetve igen bonyolult képzési rendszere miatt a jelenleg használatos, felnőtteknek szánt nyelvkönyvek csak középhaladó szinten vezetik be. A felszólító mód tanításakor az iskolába járó gyermekeknél azonban legtöbbször nem üres lappal indulunk; támaszkodhatunk a nyelvi vagy beszédpanelként elsajátított háttértudásra. Az iskolai környezet megtámogatja ennek a nehéz formának a megismerését: a gyerekek az iskolában az első naptól kezdve már igen sok tanári instrukcióval találkozhattak. Ahhoz, hogy boldoguljanak az iskolai mindennapokban, mielőbb szükség van arra, hogy ezeket a formákat legalábbis megértsék. Kezdetben azonban elegendő bemutatni a gyermekeknek az E/2. személyű, majd a T/2. személyű igealakokat, mégpedig +89 +