Oldal 86 [86]
OCR
7.6. PRAGMATIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA A DIALÓGUSALAPÚ NYELVOKTATÁSBAN arra, hogy megjegyezhesse az új nyelvi paneleket, hogy valóban sikeresen tudjanak részt venni a játékban, ami az új elemek önálló alkalmazását jelenti. 7.6. PRAGMATIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA A DIALÓGUSALAPÚ NYELVOKTATÁSBAN A párbeszédes nyelvi paneleket már a legelső tanórán be lehet, és érdemes is bevezetni. Minden nyelvtanítási—nyelvtanulási folyamat a bemutatkozással kezdődik. A magyar nyelvben — ahogyan a legtöbb nyelvben — több egyenértékű kifejezést használhatunk, amikor bemutatkozunk, de semmi nem indokolja, hogy a nyelvtanításban ne a legegyszerűbb fordulattal kezdjünk. A bemutatkozással már az első órán kialakíthatjuk azt az algoritmust, amely a későbbiekben is az órai lépések, a bemutatás-gyakorlás-rögzítés sorrendjét kijelöli. Ezzel a módszerrel haladva elérhetjük, akár már az első órán, hogy játékos formában, a nyelvi paneleket rögzítve tanulják meg a gyerekek a bemutatkozás fordulatait, és közben valós beszélgetéseket folytassanak, valós kommunikációs sikert érjenek el. Érdemes a bemutatkozás dialógusát is — főként kisebb gyerekeknél — először a csoport választott , hőseivel" bemutatni az ismertetett algoritmus segítségével (tanár—tanár szemléltetés; tanár minden tanulóval; láncjáték; páros gyakorlás, játék). A 4. ábrán látható módon a gyerekeknek tanítandó bemutatkozás eltér a felnőttekétől: életszerűbb, valóságosabb megszólalásokat kell tanítanunk nekik. A gyerekek számára a bemutatkozás — egymás között — nem udvariassági fordulat, hanem célja a kapcsolatteremtés, barátkozás — ezt mutatja a dialógus. Ha már szóra bírtuk a tanulókat, következhet a valós helyzet, játékok nélkül: a tanár először minden tanulónak külön-külön bemutatkozik, segíti a tanulókat a válaszadásban. Ebben az esetben imitálhatjuk a felnőtteknek történő bemutatkozást, amely pusztán a nevünk megmondását jelenti, pl. — Szia! Andi néni vagyok. — Jó napot kívánok! Marci vagyok.
