OCR
5.7. A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK... és hangképző fejlesztés során az auditív képzetekkel, például zörejekkel, ällat-, hangszer-, emberhangokkal (nö, ferfi, gyermek, idös, fiatal) dolgozunk. A feladat célja a hallott jelenségek megkülönböztetése és szavakhoz rendelése, a szóalakok gyakorlása és a lexikai hálózatosodás erősítése. A vizuális észlelés- és figyelemfejlesztés a kontextualizáltsága miatt jól támogatja a lexikai elemek és a nyelvi formák összekapcsolását. Kép-, rövid filmrészlet- vagy a csoporttagok leírása hatékony gyakorlást tesz lehetővé, bizonyos, nyelvtani szempontból célzottan kiválasztott és következetesen alkalmazott pedagógusi nyelvhasználat mellett, mint például Kinek van nadrágja szoknyája? Láttok valamit a képen, ami kék és kerek? Válogasd ki a sötétebb színűeket, mint ez! Csoportosítsd a gyerekeket! A rész-egész kapcsolat megfigyelése a környező világról való tudásban gyökerezik. A kisgyermeknek egyrészt tapasztalatokat kell szerezni e viszonyrendszerekről, majd ezekhez a képzetekhez nyelvi elemeket kell tudnia rendelni. A gyakorlás nehézsége abban áll, hogy a rész-egész kapcsolatok kiépüléséhez szükség van a nyelvi input valamilyen mértékű értésére, és a nyelvi formák jelentésmegkülönböztető szerepében való eligazodásra. Különféle kirakós játékokkal, csoportosításos feladatokkal ismertethetjük fel a bútorokat, a ház, a város, az óvoda részeit. Az alakállandóság felismerése, hasonlóan a rész—egész kapcsolat megfigyeléséhez, előzetes tudást igényel a gyermektől, amelyre a pedagógus építeni tudja a fejlesztő munkát. Ha nem igazodik el a feladatban a kisgyermek, akkor a tudás tapasztalaton alapuló vázának kiépülését is segíteni kell. Egy példa erre: kirakós játék közben a képen kirajzolódik, hogy egy ló ugrik át egy akadályon: Mi lehet ez? Ez talán egy ló, vagy inkább szamár? A kérdésre zavarodottan néz a kisgyermek, mert nem ismeri a ló és a szamárszavak közötti különbséget; vagy nem tudja, mi a különbség egy ló és egy szamár között (a szamár nem szokott akadályon átugrani). A fejlesztési folyamat során ezekben a látszólag csak az alakbeli állandóságot célzó feladatokban is megjelenik a világra- és nyelvre vonatkozó tudás. Az auditív és vizuális memória fejlettsége segíti a graféma-—fonéma és a fonéma—graféma megfeleltetés minél gyorsabb és precízebb kiépülését (Schmidt 2019c: 36). Memóriagyakorlatokon keresztül juttathatjuk el a kisgyermekeket a rövid és hosszú idejű auditív, vizuális és verbális emlékezeti tároláshoz. A feladatok roppant sokszínűséget mutatnak, viszont minden esetben kapcsolódniuk kell a foglalkozás elején bevezetett szókészlethez mint munkaanyaghoz. A vizuális emlékezet fejlesztése két