Oldal 23 [23]
OCR
2. KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK A NYELVTANULÁSBAN kérdezőből közvetítővé módosul, nem a tudás egyetlen őrzője és megtestesítője, hanem a tudásépítés, még inkább a kompetenciaépítés elindítója, segítője, támogatója lesz. Ezzel együtt a nyelvtanuló válik a folyamat főszereplőjévé, önálló irányítójává (uo.). Mindez a nyelvórák felépítésében és szervezésében is változásokat hoz: nagyobb szerep jut a hallásnak, az értésnek, valamint a beszéd-, illetve egyéb cselekvéseknek (uo.)." Bárdos (2007) bemutatja a teljes, a nyelvtudást eredményező komplex kompetenciarendszert a nyelvtudás értelmezéséhez, amelyben a kommunikatív kompetenciához vezető elemek közé tartozik — a nyelvi kompetencia hagyományosnak tekinthető összetevői (kiejtés, értés, nyelvtan, szókincs stb.) mellett — a kultúrára, a szociokulturálisan meghatározott beszédkörnyezetre, a szövegalkotásra vonatkozó tudás, illetve a stratégiai kompetencia is, melynek eredménye a nyelv tanulásához és használatához szükséges rugalmasság is (2. ábra): Működési terep Nyelvi tevékenységek Kompetenciák a Nyelvi , SZOCÍD- Kulturális Szövegalkotói Stratégiai x . lingvisztikai . . . nyelvtudäsban kompetencia kompetencia kompetencia kompetencia kompetencia nyelvi készségek tartaA nyelvtudás to- . lom közvetítése vábbi aspektu- — - kiejtés - értés sai, elemei, di- - nyelvtan - kézlés menziói - szókincs - közvetítés - nyelv használat nyelvi pontos- elfogadás, diskurzus (koság, szociális odatartozés, herencia, ko- rugalmassäg megfelelés műveltség hézió) 2. ábra: A nyelvtudásfogalom komplex modellje (Bárdos 2007: 236) A fenti ábrából világosan látható, hogy a nyelv tanítása nem egyenlő az elemek és az azokat szerkezetekké építő szabályok, módok elsajátíttatásával: a sikeres, valóban kommunikációs tevékenységhez vezető oktatásnak a nyelvtudás minden dimenziójában egyszerre, a nyelvi elemeket a teljes, komplex rendszerből nem kiemelve kell kompetenssé tennie a nyelvtanulót. * A kommunikatív és posztkommunikatív nyelvoktatásról Id. bővebben Nádor (2018). + 22e
