Page 101 [101]
OCR
De megismételjük, hogy a legtöbb tudományos ellenérv a muszlim hittel szemben, a török és mohamedám szokások, népek bemutatása az általánosságban történeti műnek nevezhető kiadványokból volt leginkább megismerhető. Ezek közül voltak, (1) amelyek kifejezetten a török uralkodóról szóltak, (2) megjelentek általános történeti művek, amelyekben hosszabb időszakokat tárgyaltak (az egyes események kapcsán írt műveket már fentebb számba vettük), és nagy népszerűségnek örvendtek az olyan (3) szöveggyűjtemények, amelyek a törökökkel kapcsolatos legnépszerűbb európai leírásokat tartalmazták. Ezek latinul és németül is napvilágot láttak. Első pillantásra talán furcsa Erasmus titkárának, La Fontaine egyik inspirálójának, a kalandos életű, végül börtönben eretneknek ítélve meghalt kanonoknak, Gilbert Cousinnek (1506-1572) Brevis admodum totius Galliae descriptio cimt munkajat mostani tanulmányunkban idézni. Azonban I. Ferenc nagyhatalmi politikájában a török szultán, Szulejmán fontos helyen szerepelt, így talán nem véletlen, hogy a mű 1552. évi kiadásában külön fejezet szól az oszmán uralkodókról." Nicolas de Moffan (XVI. század eleje) könyve Soltani Solymanni Turcarum Imperatoris horrendum facinus. . ."? címmel az oszmán trónöröklés kegyetlen oldalát mutatja be az európai olvasónak. Nevezetesen azt, hogy a szultán kénytelen ő maga a számos ágyasától született gyermekek egy részét meggyilkol(tat)ni. A könyvben előkerül Hürren Szultäna (1502-1558) alakja is, aki a mai napig irodalmi &s zenei müvek ihletöje. Moffan könyve francia, német és olasz fordításokban is ismertté vált. A bázeli kiadású, a törökökkel kapcsolatos általános történeti művek közül már többet említettünk egy-egy szerző (Paolo Giovio, Celio Secondo Curione), más műfajú írásai kapcsán. Curione müvet (Sarracenicae historiae libri III.) azért is, mert Wolfgang Drechsler munkájával együtt is megjelent. Külön kiadásként azonban napvilágot látott egyszer Oporinusnál (1567) latinul," és egyszer németül (Sarracenische Geschichte. . .) Sebastian Henricpetri gondozásában, 1580-ban." Utóbbi kiadó tudománytörténetileg is jelentős műveket adott ki olyan területek török elfoglalásáról, amelyeket az európai közvélemény még a magyarnál is kevésbé méltatott figyelemre. 1578-ban jelent meg németül a Walacbiscben Krieg, amely Havasalföld és Moldva küzdelmeit mutatja be. A szerzők, Leonard Gorecki (15001599) és Jan Easicki (1534-1602) latin nyelvü, számos megelőző történeti munkát felhasználó művét Nicolaus Höniger (1548—1598) fordította németre. A Tübingeni Egyetem történészprofesszora, Martin Crusius (1524-1607) öszszefoglalása a török hódoltságban élő görögök történetéről ma sem eléggé méltatott mű. Pedig bemutatja, hogy az ókori görög hagyományokat ápoló, az abban az örökségben benne élő emberek miként menekültek az ortodox egyház védőszárnyai alá, és felejtették el közben saját, kereszténység előtti hagyományaikat is. 121 Basel, Johannes Oporinus, 1552 (GöLLNER, Turcica II, Nr. 920.) 122 Basel, Johannes Oporinus, 1555 (G6LLNER, Torcica II, Nr. 945.) 123 GÖLLNER, Torcica II, Nr. 1211. 124 GÖLLNER, Torcica II, Nr. 1720. 125 Basel, Sebastian Henricpetri, 1578 (G6LLNER, Turcica II, Nr. 1694.) 100
