OCR
1564-ben jelent meg Heinrich Petri és Peter Perna közös kiadásaként Bázelben." Fontos lépés volt a muszlim világ tudományos megismerésében a Korán német fordításának a kiadása. A fordító a németalföldi karthauzi szerzetes, Karhauzi Szent Denes (Denis van Rijckel, Dionysius Carthusianus, cca. 1402-1471), akinek müvet (Alchoran: das ist, des Mahometischen Gesetzbuches, und Türkischen Aberglaubens ynnhalt und ablánung) Strassburgban 1540-ben Johann Schott jelentette meg." Ugyancsak Johann Schott műhelyében 1540-ben jelent meg egy Heinrich Eppendorff (1496—cca. 1551) által fordított, szerkesztett kötet. Az egykor Erasmus környezetéhez tartozó humanista Petrus Nannius, Juan Luis Vives, Jacques de Fontaine és Paolo Giovio írásaiból válogatott szöveghelyeket, és fűzte azokat egységes szerkezetbe." Strassburgban megjelent egy jelentős, eredeti mű is, Wolfgang Drechsler (XVI. század) tollából, De Saracenis et Turcis Chronicon cimmel, egy kiadásban Johannes Galensis (of Worcester, XVI. század) egy jóslatával, De origine et progressu et fine Mahometi et guadruplici reprobatione."§ Drechsler műve megjelent később Bázelben is Celio Secondo Curione (1503—1569) több müvével együtt latinul Johannes Oporinusnäl (1568).17 A tudományos művek számbavételekor ki kell térni arra a jelenségre is, hogy a bázeli és elzászi kiadók a muszlim hittel kapcsolatban csak a történetíróktól informálódtak leginkább, kifejezett teológiai elemzés a törökök hitéről kevés volt. Viszonylag pontos ismereteket közöltek azok a művek, amelyre a Turca Dei flagellum tôrténetfilozófiai elvvel kapcsolatban említettünk. 1542-ben Nicolaus Brylinger bázeli officinájában jelent meg egy, a korban nagy hatású mű Iheodor Bibliander tollából. A mű címében elmondja tartalmát, annak okát keresi, hogy miért sikeres a török a keresztények ellen, milyen bűnöket követtek el az utóbbiak, hogy ezzel Isten haragjät magukra vontäk (Ad nominis christiani socios consultatio, qua nam ratione Turcarum dira potentia repelli possit ac bedat a proprio christiano. . . )."§ A szerző orientalista, főként hebraista tekintély volt a maga korában. Robert of Ketton (Rodbertus Ketenensis, XII. szäzad) arab-latin Korän-forditäsänak felhasznäläsäval kiadta a Korán szövegét, sok más, a szeracén hittel kapcsolatos munkával együtt. " Egy évvel a Consultatiót követően jelent meg immár Johannes Oporinusnál Johannes Kantakuzenos (XI-XII. század) muszlimokról írt műve Rudolf Gwalther (1519-1586) helvét hitvallású lelkész fordításában (Contra Mahometicam fidem Christiana et orthodoxa assertio. . J. "9 Ezzel a bázeli könyvpiacról a korai (XII. századi) vallási kritika éppen úgy megjelent, ahogy megismerhetőek voltak a XVI. századi felekezetek álláspontjai is. 113 Von der Tiirckischen Keyseren härkommen, anfang unnd Regiment.. . (GÖLLNER, Torcica II, Nr. 1051.) 114 VD16D 1864 115 Tiirkischer Keyser Ankunft, Krieg und Hándtlung. . . (GÖLLNER, Tvrcica I, Nr. 661.) 116 Strassburg, Jakob Frölich, 1550 (GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 891.; VD16 D 2654 - VD16 J 803.) 117 GÖLLNER, Tvrcica II, Nr. 1237. 118 GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 718. 119 Mabumetis Saracenorum principis... doctrina. . ., Basel, Johannes Oporinus, 1543 (kétszer jött ki: GÖLLNER, Torcical, Nr. 792, Nr. 793; VD16 ZV 18456; VD16 ZV 16001; RMK III, 5197.) és ugyanitt 1550 (GöLLNER, Tvrcica 1, Nr. 889; VD16 K 2586; RMK III, 5227.). 120 GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 802. 99