Oldal 97 [97]
OCR
ebben az évben jelent meg Bázelben Ihomas Platerusnál egy több ilyen beszédet tartalmazó gyűjteményes kötet. A , lengyel Démoszthenész" nevet ékesszólásával, retorikai képességeivel kiérdemlő kalandos életű katolikus pap, a historikus Stanistaw Orzechowski (1513-1566) 1543-ban a lengyel nemesség és a király figyelmét hívta fel lengyel nyelvű beszédében a török veszélyre (De bello adversus Turcas suscipiendo...). A latin szöveg a szerzö másik két beszédével együtt jelent meg Bázelben, Johannes Oporinus műhelyében, 1551-ben." A kis kötetben szereplő másik két beszéde a cölibátussal és a házasság teológiai és egyházfegyelmi kérdéseivel foglalkozik. A furcsának tűnő kötetszerkesztést a szerző magánélete magyarázza. A megjelenés évében ugyanis megnősült, sőt a botrányt fokozandó, kálvinista lett. Az esettel több egyházi fórum foglalkozott, a pápa előkészítette a kiátkozását, az esetet napirendként a tridenti zsinatra is javasolták (azonban ott nem tárgyalták). Az értelmiségi körökben ez a botrány érdekes volt, és ennek révén a török kérdés is újra figyelmet kapott. A bibliográfiák ezt a gyűjteményes kötetet" a protestáns ellenességéről ismertebb kardinális, a carpentrasi püspök Jacopo Sadoleto (1477-1547) nevénél rögzítik, valóban, az ő beszédével kezdődik. Valójában ezt a könyvet a tudományos török képek közt is felsorolhatnánk, hiszen jól szerkesztett mű. Időrendben a XVI. század első harmadának jelentősebb eseményeit követi, a harcra buzdítástól kezdve kitérnek a szerzők az oszmán hadak leírására, az ott élő népek rövid jellemzésére és arra a kérdésre is, miként élnek a keresztények az általuk elfoglalt területeken. Sadoleto ezt a beszédét? XII. Valois Lajos francia kirälyhoz (1498-1515) intézte, ambicionálva őt, hogy ne csupán Velence ellen harcoljon, hanem csatlakozzon a pápa török ellenes terveihez. Az övéhez hasonlóan a Bázeli egyetem teológus tanára, a Bernben elhunyt Otto Brunfels (1488-1534) is ismert volt De bello Turcis inferendo... ad christianos principes oratio című művéről, amely egy általános felhívás a kereszténység védelmére. Jacgues Fontaine-nek a rodoszi ostromréól szóló írásáról már volt szó, itt episzola formában" közölték. A leuveni humanista — aki információit a törökkel kapcsolatban többet közt Oläh Miklös (1493-158) esztergomi érsektől szerezte —, Petrus Nannius (Nannick, 1496-1557) exhortatióját Declamatio, de bello Turcis inferendo címmel Leuvenben adta ki 1536-ban." Az 1538-as bázeli gyűjtemény ezt az editiót vette át." Juan Luis Vives (1493—1540) török tárgyú írásairól a tudományos művek számbavételekor bővebben írunk, itt megemlítjük, hogy a török hódoltságban élni kényszerülő keresztények sorsáról írt műve (De vita christianorum sub Turca opusculum), zárja a harcra buzdító beszédeket tartalmazó könyvet. 90 GÖLLNER, Tovrcica 1, Nr. 909. 91 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 626.; VD16 S 1248. 92 De bello Turcis inferendo oratio. . . (GÖLLNER, Turcica I, Nr. 626. — önállóan is megjelent 1510 körül: GöLLNER, Tvrcica I, Nr. 626.) 93 VD16 B 8467 94 De Rhodi expugnatione epistola [Ad Adrianum pontificum maximum epistola ...] VD16 F 1840. Vo. még GÖLLNER, Torcica I, Nr. 183 (1523), Nr. 224 (1524). 95 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 575. 96 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 626.; VD16 N 78 96
