Oldal 89 [89]
OCR
mélységű leírásokat tartalmaztak, vagy az eseményekkel egy időben tudósítottak, vagy már a tudományos feldolgozás szintjén, az események okait is tárgyalták, jellemzően egy-két évvel a harci cselekmények után. 1440-1468. A török elleni harcok egyik európai hírnévre szert tett hőse az albán fejedelem, Kasztrióta György (Szkander beg (cca. 1410-1468). Harcairöl az összefoglalö történeti munkák is megemlékeznek, külön az ő históriáját Marino Barlezio (cca. 1450-cca. 1512) tollából Strassburgban Crato Mylius 1537-ben adta ki, De vita, moribus ac rebus gestis... Georgii Castrioti címmel. 1480. Guillaume Caorsin (1430-1501), ,Cantzler zu Rhodis” a sziget 1480. évi ostromának históriáját a szemtanú hitelességével? írta latinul. Mtivének cime: Descriptio obsidionis Rhodii urbis. Egy ismeretlen fordító németül adta ki először 1502-ben Strassburgban, Bartholomaeus Küstler műhelyében.? A mű címe inkább interpretáció, mintsem fordítás, hiszen azt emeli ki, hogy a hitetlen törökök a szent keresztény hitet támadják. Az eredeti címnek megfelelően Johannes Adelphus (Mülich, 1485— 1523) „physicus Argentinensis”, vagyis strassburgi orvos forditotta, aki maga törtenetirö is volt. A fordítást Martin Flach adta ki Strassburgban 1513-ban.? A fordító aztán alapul véve ezt a történetet, kibővítve újra kiadta 1513-ban több változatban. Kevéssé kibővítve Johann Knoblochnál,?" majd szép metszetekkel Martin Flachnál.?§ Végül még ebben az évben (1513) harmadszor, egy jelentősen bővített kompilációként is napvilágot látott, ? amelyben Adelphus már Caorsin történetén túl kivonatolt egy Nicolaus Sagundinus (1402-1464) szerzöseggel ältala emlitett iräst: De origine et rebus gestis Turcarum.9 A kompiláció végére kiadta a Strassburgban 1501-ben megjelent Die Ordnung zu Ofen wider den Türcken gemacbht... című szöveget is," amelyet egy Ruprecht Haller nevű „Bürger zu Ofen”-nek tulajdonítanak, aki vélhetően a budai Jagelló-udvarban élő azonos nevű kanonokkal azonos. 1522. Rodosz ostroma 1522-ben közel fél évig tartott és I. Szulejmán sikerével vegzödött. Bäzelben Adam Petri kiadta Francesco Chieregati (cca. 1479-1539) päpai küldött beszédét, ? amelyet a nürnbergi birodalmi gyűlésen mondott el, jelentős részben a török veszélynek szentelve mondandóját. 1522-ben és 1523-ban Freiburg23 GöÖLLNER, Tvrcica 1, Nr. 588. 24 Lurrreur 1967, 145-150. 25 Der vermaledigsten unfromen Tiirggen anschleg unnd fiirnemen wider die heil Christenheit... (GOLLNER, Turcica I, Nr. 11.) 26 Historia von Rhodis... (GÖLLNER, Torcica I, Nr. 59.) 27 GÖLLNER, Tvrcical, Nr. 55. 28 GöÖLLNER, Tovrcica 1, Nr. 56. 29 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 57. 30 Johannes Adelphus hivatkozik rá, jóllehet a kiváló humanista fordító Sagundinus ilyen kiadott műve nem ismert. Maga a szöveg igen, 1456-ban írta, több másolata is fennmaradt. Vö. BABINGER 1965, 198—212. Nem tudjuk, hogy Adelphus honnan másolta. Vö. BABINGER 1961, 9—52. 31 GöÖLLNER, Torcical, Nr. 9, Nr. 10 — 1501-ben kétszer jelent meg Matthias Hupfuff mühelyeben. 32 Die verteutscht Oration und Werbung so Bapstlich heiligkeit..., Basel, Adam Petri, 1522 (VD16 C 2241; Husar 42.) 88
