Oldal 79 [79]
OCR
wen nyújtott hiteleken alapult. Ugyanebben az évben például Balassa János kékkői őrségének a kifizetésére folyósított Eiseler 7 000 forintot." Két évvel később még két nagyobb összegű tartozás kifizetése is függőben volt. Fivérével, Andreval 5 000 forintot hitelezett a kamarának." Iovábbá ugyancsak ezekben az években augsburgi partnerekkel (a korszakban jelentős szerepet játszó Wolfgang Pallerral és a Weis-házzal) társulva 16 000 forintot folyósítottak az udvarnak.? Sajnos a fent említett borszállításügyben nem térnek ki rá, hogy Eiseler melyik hiteltartozásra hivatkozott a vámmentesség kérésénél. Amint azt korábban említettem, a legújabban feltárt információk arra engednek következtetni, hogy a tárgyalt bécsi családnak a Krakkó-Kassa vonaltól keletre is voltak üzletei. Eszerint a családnak egy Khuenz Eiseler nevű tagja (a rokonsági fok az eddig említett szereplőkkel sajnos még nem tisztázott), illetve az ő emberei 1553ban három szállítmány élelmiszert vittek Erdélybe. Sajnos a szállítmány tartalmáról, céljáról semmilyen közelebbi információt nem közöl a forrás." Végül kitekintésképpen érdemes még röviden kitérni arra, hogy Dél-Lengyelország egyértelműen tranzit térségként tűnik fel az Eiselerek üzleti stratégiájában. Hasonlóan, mint ahogy Felső-Magyarországon túl keleti irányban (Erdélyben) is bonyolítottak üzleteket, úgy Dél-Lengyelországtól nyugati irányban is rendelkeztek pozíciókkal. Számos olyan forrást ismerünk, amely morva- és csehországi, vagy sziléziai üzleteikről tudósítanak. Előbbi két térség és kifejezetten Morvaország általánosan kiemelt szerepet töltött be a bécsi üzleti elit gazdasági és társadalmi (rokoni) hálózataiban. A morvaországi kapcsolatok kiépítésében leginkább Hans Eiseler játszotta a központi szerepet. Egyik állandó partnere a morva Hans Munko volt, aki eibenschitzi (ma: Ivanéice, Csehország) kereskedőként szerepel a forrásokban. Érdekességképpen megjegyezhető, hogy Munko kapcsolatban volt magyar (főként pozsonyi) kereskedőkkel is, és ő is foglalkozott borkereskedelemmel." Arra sajnos nincs adat, hogy az Eiselerek ebbe az irányba is exportáltak volna hegyaljait, mindenesetre a nagy távolság, valamint a morva térségben könnyebben elérhető soproni és kisebb részben a pozsonyi borok miatt kevésbé tarthatjuk valószínűnek, hogy idáig szállítottak volna tokaji borokat. Figyelembe véve a magyar és ezen belül a hegyaljai bornak a térség gazdasági rendszerében játszott szerepére, a hegyaljai borok, valamint a térségben mozgó külföldi, többek között bécsi kereskedők kapcsolatához a jövőben még feltétlenül folytatni kell a kutatásokat mind a hazai, mind a külföldi források feldolgozásával. Utóbbiak közül az általam részben már kutatott krakkói boradó jegyzékek rejthetnek még fontos információkat." 40 OStA FHKA HF O Prot. E 268. f. 106v. 41 OStA FHKA HF O Prot. R 280 f. 225r. 1568. június 8. 42 OStA FHKA HF O Prot. R 280 f. 336r. 1568. oktöber 2. Az utóbbi hitelt horvát katonasäg finanszirozäsära vette fela Habsburg-adminiszträciö. 43 OStA FHKA HF O Prot. E 208 f. 120r. 1553. janius. 44 Tözsa-Rıcö 2014, 91., 120., 124. Hans Eiseler rokoni hälözatähoz, a becsi üzletember mäsodik felesege egy bizonyos briinni Mathes Munko lanya volt. BUCHINGER 2010, 66. 45 Archiwum Miasta Krakowa Acta Percepta Distributiones. Az 1630. kötettől az 1648. kötetig lásd TózsA-Rıcö 2018, 57-63. 78
