Oldal 76 [76]
OCR
Bár itt nem magyar borról van szó, a forrás részletessége miatt érdemes kitérni az abban foglaltakra. Eszerint Eiseler egy tiroli partnertől vette a bort. A forrás további jelentősége, hogy a borok minőségi mutatóiról is értesülünk. Az Eiseler által behozott teljes készlet 40 légelyt (Lag/, Lage/) tett ki, különféle édes borokból (, allerlay suessen Wein”).** A borfajták kozott szerepel Muscatel (muskotályos), Widtpacher, ami nagy valószínűséggel wippachi (ma Vipava-völgy, Szlovénia) lehetett, valamint két nehezen azonosítható megnevezés szerepel még: Rainfall és Tschernical. A kamarai forrásokból kiderül, hogy a borkészlet beszerzésével az Alsó-ausztriai Kamara bízta meg Eiselert. A korban bevett gyakorlat szerint utóbbi tulajdonképpen áruhitelben teljesítette a szállítást, ugyanis a kamarai számadás szerint 585 forinttal tartoztak a szállítmány miatt a kereskedőnek. Három évvel később Eiseler már két kocsi magyar bor behozatalára kért engedélyt.26 Érdemes megemlíteni a hivatkozási alapot, mivel abból adalékinformációt nyerünk a térségbeli borok minőségi mutatóiról is. Eiseler arra hivatkozott az engedély érdekében, hogy a családnak volt a Bécs közeli Oberlanzendorfban (ma: Lanzendorf), nem messze a Dunától egy kis gazdasága, pincével. Ekkoriban a gazdaság Andre Eiseler kezelésében volt. Nem volt viszont a területen jó szőlője, így Fertő-tó környéki bort szeretett volna behozni azért, hogy meg tudja kínálni azokat a tekintélyes és tiszteletre méltó személyeket, akik gyakran megfordultak nála. A jobb minőségű bor tehát reprezentatív célokat szolgált volna. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a déli irányra koncentráló Eiseler nagy mennyiségű édes bort és gyümölcsöket hozott be Velencéből. Ezen a vonalon a korszakban szintén meghatározó szerepet játszó Stamp fivérekkel (Hans-Baptist és Simon Stamp) működtek együtt. Az édes bort — az időjárási körülményektől függően — több útvonalon hozták be: Salzburgon, a Semmeringen, vagy akár Pettaun (ma Ptuj, Szlovénia) keresztül." A források szerint Andre testvére, Hans Eiseler is foglalkozott borkereskedelemmel. Egy 1583-as irat szerint valami probléma adódhatott a behozott bor minőségével, ugyanis a Kamara kötelezte Eiselert, hogy mutasson be mintákat a különféle minösegü borokböl („ain Mussterr davon hicher bringen als nemblich der Bester, der Mitlern und Schlechtisten”).”® Hasonlö analögia gyakran elöfordult a hegyaljai borral, mikor is a Krakkó városkapuihoz beérkező borkereskedők gyengébb minőségű (pl. morva) borral , hígították fel", azaz hamisították a hegyaljait. Az 1583-as forrásból még azt is megtudjuk, hogy a minőség szempontjából — általánosan elterjedt szokás szerint — megkülönböztették az azévi, illetve az előző évből 24 Az átszámítás kérdéses, nagy valószínűséggel 1600—2800 liter közé tehető a fenti mennyiség. Az átszámitashoz: BOGDÁN 1991, 239—240., 244. 25 ÖStA FHKA HF Ö Prot. R 336 f. 33r. 1577. január 13. ÖStA FHKA HF Ö Prot. E 329 f. 52r. 1577. február. 26 Niederésterreichisches Landesarchiv (NOLA) Stindische Akten (StA) B-3-36. f. 9r. 1580. december 12. 27 Wiener Stadt- und Landesarchiv (WStLa), Hauptarchiv Akten (HA-A) 2/1572. f. 85r. WStLa, HA-A 2/1572. f. 87v. 28 OStA FHKA HF O Prot. E 381 f. 85r. 1583. december 2. 75
