Oldal 72 [72]
OCR
hozzájuthattak a magyar borokhoz." Mindazonáltal Krakkó vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen volt. Mindehhez hozzátehetjük még, hogy Krakkó nem csak tranzit szerepben tűnik fel a hegyaljai bor exportjában. A Danzig utáni második legnagyobb lengyel város magas lakosságszáma (a XVI-XVII. század fordulóján mintegy 28 000 fő), valamint rezidenciális funkciói miatt is kiemelkedően jó értékesítési lehetőségekkel szolgált a magyar bor számára." A városnak ez a központi funkciója türköződik a térségben mozgó bécsi kereskedők tevékenységében is. A bécsiek általában innen koordinálták a Felső-Magyarországon bonyolított üzleteiket. A bor a bécsiek üzleti stratégiájában Még mielőtt a címben foglalt bécsi család hegyaljai tevékenységére rátérnénk, érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen helyet foglalt el a bor, és különösen a magyar bor a bécsi üzleti elit gondolkodásában. A XVI. század második felében és a XVI-XVII. század fordulóján a bécsi üzleti elit meghatározó magját — kissé leegyszerűsítve — mintegy hat-nyolc család üzleti és társadalmi hálózata alkotta. Ezeknek a családoknak a tagjai jelentős kereskedelmi és hitelforgalmat bonyolítottak a tágan értelmezett dunai térségben. Az említett kör leginkább az Eiseler - Stamp — Gastgeb — Egerer — Kazbeck — Blo — Marb és a Thau családok köré szerveződő üzleti hálózattal írható le." Ez az üzleti kör rendkívül széles áruspektrummal dolgozott. Bár az itáliai és főként a délnémet üzleti tőkével szemben a bécsiek — a megmozgatott tőke és árumennyiség tekintetében — úgymond a ,második vonalba" szorultak, mindazonáltal az interés transzregionális kereskedelemben továbbra is kiemelkedő szerepet játszottak a térségben. Kiterjedt üzleti hálózatukkal, valamint a Habsburg-adminisztrációval fenntartott kiváló kapcsolatrendszerükkel megkerülhetetlen szereplői voltak a dunai térség kereskedelmének. Jó kapcsolatokat tartottak fenn a magyar kereskedőkkel. Bár ebben a kapcsolatrendszerben a magyar marha- és a rézkivitel játszotta a kulcsszerepet, mindazonáltal a Magyar Királyság számos más termékével is kereskedtek. Az élő állat és a besztercebányai réz mellett központi jelentősége volt még üzleti stratégiájukban amagyarbornakis. Bevettüzleti eljáráskénta Magyarország felé irányuló behozatalban is igyekeztek olyan termékekkel megjelenni, amelyekre jelentős kereslet volt az országban (ennek később az Eiselerek, a Stampok és Hans Rueber kapcsolatában még lesz szerepe). Ennek megfelelően jelentős kereskedelmi szegmens volt a textilipari 10 VINKLER 2013, 130. 11 A lengyel värosok lakossägszämähoz: BocuckA 1980, 275. A klasszikus rezidenciälis värosoknäl kimutathatö, hogy a nagy letszämü hivatalnoki kar (bor)fogyasztäsa — közvetlen vagy ätteteles mödon - hatással volt a városi középréteg, és kisebb részben az alsó réteg egzisztenciális körülményeire is. WEIGL 2003, 122-124. 12 AwDbécsi üzleti elit általános tevékenységéhez a legújabban: Tózsa-Ricó 2020. 71
