Oldal 68 [68]
OCR
DOI: https://doi.org/10.56037/978-963-414-906-4.02 Bécsi üzleti szereplők és a hegyaljai Dor kereskedelme a XVI. század második felében, különös tekintettel az Eiseler családra Tózsa-Rigó Attila (Miskolci Egyetem) A szőlőtermesztés és a bortermelés kiemelkedő szerepet töltött be a kora újkor fogyasztási struktúrájában és ezen keresztül a gazdasági rendszerben is. Ennek a jelenségnek az volt fő oka, hogy a korszakban uralkodó higiéniás viszonyok, a szabályozatlan folyók, a nem megfelelően tisztán tartott kutak, a csatornázás hiánya miatt a vízfogyasztás gyakran komoly veszélyforrásként jelentkezhetett. A fertőzésveszély kiküszöbölésére az alacsony alkoholtartalmú italok jelentek meg a vízfogyasztás alternatívájaként. Európának azon térségeiben, amelyek jó szőlőtermő területekkel rendelkeztek, ezt az alternatívát a nagy mennyiségben rendelkezésre álló borok kínálták. Míg a dél-európai vidékeken szinte kizárólagos volt a bor fent említett szerepe, addig Közép-Európában már a sörrel osztozott a piaci pozíciókon. Mindez azonban nem csökkentette a bornak a közép-európai gazdasági rendszerekben képviselt szerepét. Az eddig részletezett fogyasztási és piaci viszonyok mellett említhető még két fontos tényező. A korabeli konyha fűszeres és a tartósítás miatt erősen sózott ételeinek a fogyasztása tovább növelte a Bacchus itala iránti keresletet. További indokként a bornak a keresztény jelképrendszerben betöltött szerepét említhetjük. A preindusztriális agrártársadalmak két legfontosabb terményéhez, a kenyérhez és a borhoz 1" Jelen tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00622/21/2) támogatásával készült. 67
